MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986
62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18
10 - '•' / ^' egy adott év problémáinak, sőt napi kérdéseknek megoldatlanságából is adódnak. A mélyebben fekvő okok között említést érdemel, hogy a gazdaság, benne az ipar alacsony teljesítménye összefügg egy több évtizede fennálló és csak lassan változó strukturális problémával. Azzal, hogy a magyar gazdaságban és ezen belül az iparban aránytalanul nagy a kitermelő ágazatok, az energetika aránya, hogy termékeink korszerűségi foka közepes, anyag- és energiaigénye a világátlagot jóval meghaladja; hogy a mennyiséggel szemben csak lassan válnak a termelés minőségi, hatékonysági és versenyképességi követelmények az elsődlegessé. Más szóval: gazdaságunkban lassú a szerkezeti átalakulás, nem kielégítő a műszaki fejlődés, ami most, amikor a gazdaságilag fejlett országokban rendkívüli mértékben felgyorsult a technológiai korszerűsítés folyamata, még szembeötlőbb. Mindez fokozza exportkinálatunk leértékelődését. A hazai gyártókapacitások színvonalára jellemző, hogy a hetedik ötéves terv során a rubel elszámolású forgalomban le nem terhelhető gyártókapacitásoknak csak mintegy 4 %-a terelhető át jelentősebb fejlesztések nélkül a konvertibilis elszámolású relációba. A strukturális okokkal és a külpiaci helyzet változásával szorosan összefüggő tényező az is, hogy versenyképességünk - versenytársainknál magasabb ráfordítások miatt - elmarad a kívánatostól: még a világpiacon keresett termékeknél sem tudjuk a hazai ráfordításokat az árakban megfelelően elismertetni. Ebben mutatkoznak meg a munka- és üzemszervezés régóta meglévő fogyatékosságai, a vállalati működés rendkívül magas rezsiköltségei, a munkatermelékenység alacsony színvonala, sőt az is, hogy az utóbbi időben nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalmi élet majd minden területén tapasztalni a fegyelem fellazulását, egyes esetekben a rend elemi normáinak be nem tartását. Ezzel kapcsolatban elegendő csak a legutóbbi tűzesetekre utalni. Elmondta az előadó, hogy kedvezőtlen irányba hatnak olyan tényezők is, hogy egyes termékeink iránt a világpiacon csökkent a kereslet, s csak mérséklődő árak mellett lehetett azokat értékesíteni; hogy jelentősen módosultak a tőkés valuták egymáshoz viszonyított árfolyamai, ami öszszességében ugyancsak kedvezőtlennek bizonyult számunkra. Erről nem, vagy csak részben tehetünk. Viszont annál inkább tehetünk arról, hogy a szabályozórendszer ösztönző és szigorító ereje nem kielégítő; hogy olyan a gazdálkodás feltételrendszere, amelyben még a jól gazdálkodóknak sem jut fejlesztésre elegendő eszköz; hogy a gazdaságirányító szervek egyes esetekben - pl. a nem rubel elszámolású export és a mezőgazdasági termelés ösztönzésében - késve hozták meg a szükséges intézkedéseket, más esetekben pedig engedtek a középszerűen és gyengén gazdálkodó vállalatok támogatás iránti nyomásának. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a tervezésben, továbbá a közgazdasági szabályozórendszer fejlesztésében az utóbbi két évben elért kétségtelen eredmények ellenére is elmaradás mutatkozik-. A tervezőmunka még mindig nem tudja kellően figyelembe venni a termelés s a gazdálkodás valamennyi körülményét, a szabályozás pedig még nem tudja betölteni közvetítő, az érdekeket jól összehangoló funkcióit. Erre azért is szükséges felhívni a figyelmet, mert világosan kell látni, hogy az olyan égető probléma, mint a termelési szerkezet átalakítása, csak úgy oldható meg, ha maga a tervezés, a terv vállalja fel a megoldást és alakítja ki ezekhez a szükséges eszközrendszert. A szükségesnél gyengébb teljesítmény okai között szólni kell azokról a tényezőkről is, amelyek a vállalati gazdálkodásban gyökereznek, illetve a vállalatvezetés színvonalával, a szubjektív tényező szerepével függnek össze.
