MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

11 - ^C\ Amikor önkritikusan és kritikusan vizsgáljuk saját dolgainkat, arról is kell beszélnünk, hogy a legtökéletesebb irányítási és szabályozórendszer sem tud felszámolni olyan gondokat, amelyeket a vállalaton belül kell megoldani. A magyar vállalatokon belül jelentős tartalékok vannak. Több tucat kongresszusi zászlót és kiváló címet elnyert vállalat található a magyar gazdaságban, de több száz olyan is, ahol egyáltalán semmi fejlődés nem tapasztalható. Nem véletlen, hogy egy külföldi szervezési vállalkozó az első látásra lehetségesnek itélt 30-50 százalékos hatékonyságjavulást abban a gyárban, ahol a magyar szem megszokásból semmilyen hatékonyságjavító lehetőséget sem vesz észre. S nemcsak piaci okai vannak annak, hogy a gépiparban az átlagos műszakszám 1,2, hogy nagyértékű - sokszor devizáért behozott gépek - kihasználatlanul hevernek a különböző gyárak udvarán. Mindez mutatja, hogy a vállalaton belüli munka hatékonyságának javításában nagy felelősség hárul a vezetőkre, igen jelentős a személyi és szubjektív tényezők szerepe mind a munka megszervezésében, mind pedig a fegyelem javításában. Az elmúlt évekre visszatekintve azt látjuk,hogy a gazdaság teljesítménye nem esett vissza, sőt valamelyest nőtt. Az is igaz viszont, hogy a célul tűzött élénkülés feltételeit nem tudtuk megteremteni. A dinamizálás több lépcsős és összehangolt intézkedéssorozatot igénylő munka, mert a magyar gazdaság stagnálása nem konjunkturális okokkal függ össze, nem hasonlítható a tőkés országok ciklusainak leszálló vagy stagnáló ágához, és ezért nem is orvosolható az ott alkalmazott módszerekkel. Míg ott ezekben az időszakokban az a jellemző, hogy kihasználatlan termelőerők, munkanélkül tengődő emberek vannak, és a gazdaság pangását a tőkés mechanizmus sajátosságai okozzák, addig nálunk a gazdaság stagnálása jórészt strukturális tényezőkre, az erőforrások rossz elosztására vezethető vissza. A dinamizálás tehát pusztán a pénzpolitika eszközeivel nem érhető el, itt megnő a szerepe az erőforrások átcsoportosításának a gazdaságtalan területekről piacképes és hatékony területekre, az exportképesség javításának, a tudományos eredmények dinamikusabb alkalmazásának a termelésben. Az eddigi tapasztalatok alapján mindenképpen illúzió azt gondolni, hogy nálunk az egyensúly-orientált gazdasági fejlődés élénkítése viszonylag rövid idő alatt elérhető, illetve az hamarosan bekövetkezhet. Tisztelt Pártbizottság! 1986-ban eddig nem tapasztaltunk és ezután sem várhatunk olyan kedvező, radikális változásokat a külső körülményekben, vagy a gazdálkodás egyéb feltételeiben, melyek lökésszerűen lendületet adhatnának fejlődésünkhöz. Ugyanakkor van néhány olyan tényező, melyet úgy tekinthetünk, hogy segít céljaink megvalósításában. Remény van arra, hogy a rubel elszámolású áruforgalom az egyeztetetten felül bővíthető, az együttműködés pedig gazdagítható lesz olyan új formákkal is, mint például a közös vállalkozások, társulások a termelésben és a tudományos kutatásokban. A külföld - miután meghoztuk a szükséges intézkedéseket, így pl. a beruházásvédelemről és adókedvezményről szóló rendeleteket - most már vonzóbbnak találja a közös vállalatok létesítésére irányuló törekvéseinket. E lehetőségeket jobban ki kell használni mind a tőkés, mind a szocialista országokkal közös vállalkozásokra, a működő tőke bevonására. Ki kell használnunk a Világbank intézményeinek, valamint a Közös Piacnak az együttműködési készségét Magyarország irányában. A nemzetközi pénzvilágban változatlanul jó az ország pénzügyi- gazdasági megítélése. Igaz, a múlt év sikertelenségének megismétlődése ezt már veszélyeztetné. 1981-82-höz képest megfelelő pénzügyi és valuta