MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1986

62. ő. e. 1986. június 25. (2-68. o.) - 1. A központi bizottság 1986. június 18-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 4-18

UJJ A mezőgazdaságban az 1986-os évet megalapozó őszi munkák rendben és időben megtörténtek. A kalászosok és a kukorica vetésterülete azonban csak megközelíti a tervben előirányzottat. így még inkább megnő a jelentősége annak, hogy a soron levő aratást szervezetten, minél kisebb veszteséggel bonyolítsák le a gazdaságok. A kedvező időjárás mellett ez is szükséges ahhoz, hogy a tervezett 16 millió tonna gabonatermést elérjük. A mezőgazdasági előirányzatok elérése szempontjából biztató, hogy az állattenyésztésben az elmúlt évben kialakult hanyatlási ten­denciák megállítására és megfordítására hozott intézkedések már érez­tetik hatásukat. Szükséges az is, hogy a termelésben élenjáró olyan gazdaságok tapasztalatait - mint pl. a nagyrédei Szőlőskert, vagy a lajoskomáromi Győzelem Termelőszövetkezeteké, illetve a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságé - a gyengébben gazdálkodók mielőbb hasznosítsák, s a növény- és állattenyésztésben egyaránt növeljék a hozamokat, csökkent­sék a ráfordításokat. Az előadó ezek után a belső felhasználás főbb területeiről szólt, és megállapította, hogy a lakossági jövedelmek kiáramlásának gyorsulása m már a tavalyi év végén elkezdődött és az idei év elején is tovább foly­tatódott. A kormány intézkedései következtében a bérkiáramlás hónap­ról hónapra mérséklődött, s májusban már nem érte el a 6 %-ot. Május végéig a lakosság pénzbevétele így is mintegy 9 %-kal, a terve­zettet 1,5 %-kal meghaladóan emelkedtek. A fogyasztói árak emelkedése öt hónap alatt 5,6 %, valamelyest meghaladja az előirányzottat. Több jel utal arra, hogy az életszínvonal terven felüli növekedése az idén is bekövetkezhet. Ha ez a gazdaság teljesítményével nincs alátámasztva, úgy nem kívánatos, különösen pedig akkor nem, ha az életszínvonal-mu­tatók "túlteljesítését" ismét külső forrásokból, az eladósodás növelé­sével fedezzük. Ezt elkerülendő határozottan kézben kell tartani a la­kossági jövedelem alakulásával kapcsolatos folyamatokat, elő kell se­gíteni a megtakarítások növelését és a szabad vásárlóerő lekötését. Az ötéves tervidőszakok elején szokásos beruházási fellendülés jelei most is mutatkoznak: növekedett a beruházás-indítások száma, nagy a nyomás a költségvetési és a hitelforrások megszerzésére. Áprilistól a vállalati beruházások dinamikusan növekedtek, a vállalati beruházási kifizetések a tavalyit több mint 10 %-kal meghaladták. A beruházások több éve tartó visszaesése után ez lehet ígéretes fordulat, amennyiben ezek a fejlesztések megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek. A gazdasági növekedés világgazdasági feltételeiben lényeges változások történtek: ilyen pl. folytatódott a dollár leértékelődése, az olajárak csökkentek, az inflációs ráta és a kamatlábak mérséklődtek, a világ­kereskedelem élénkült, de visszaesés is tapasztalható egyes területe­ken. A rubel elszámolású kivitel és behozatal volumene egyaránt nőtt, ezen belül az élelmiszergazdasági cikkek exportja - összhangban a vál­lalt kötelezettségekkel - az átlagosnál jobban emelkedtek. Május végén az áruforgalom mérlege passzív volt. Az év hátralévő részében bővülő, de az év végére kiegyensúlyozott áruforgalom elérésére kell minden te­rületen törekedni. A nem rubel elszámolású kivitel volumene lényegében a tavalyi év hasonló időszakának színvonalát érte el. Ezen belül az élelmiszergazdasági termékek kivételével minden árufőcsoport exportja emelkedett. Ugyanebben a viszonylatban a behozatal jelentősen meghalad­ja a tervben számítottat, így az áruforgalom behozatali többlete is meghaladja az elmúlt év azonos időszakának értékét. Felvetődik a kérdés: milyen okai vannak, hogy eddigi teljesítményünk gyengébb az elvártnál? Az előadó megállapította, hogy nyilvánvaló, objektív és szubjektív, illetőleg külső és belső okok bonyolult együtt­hatásáról van szó, köztük olyan természeti tényezőkről is, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom