MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983

54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Szóbeli kiegészítés: 31-43

19 séget ós konkrét anyagokat kaptak a városi és megyei pártbizottságtól, A munkát könnyitette az is, hogy együttmunkálkodás, együttgondolkodás folyt ezen a titkári értekezleten, hiszen a 28 titkárnak 53 intézményben kelfett odaállni a pártalapszervezet elé, és valóban az értelmezésnek egy példáját megadni, hogy az alapszervezet által kialakitott egységes véleményt a nevelési értekezleten tudják elmondani. Meg kell mondani, ezek a taggyűlések nem voltak egyformán sikeresek. Nagyon sok alapszervezetber ismertette a titkár az állásfoglalást, megjegyzéseket fűzött hozzá; azonban a tagok reagálása csak annyi volt, "ezekről a dolgokról szó esett a 72-es oktatáspolitikai határozatban, nincs benne semmi új." Ezt a véleményt a felkészült titkár vissza tudta utasítani, meg tudta indokolni, hogy mi az ami új, amiben tovább léptünk, hogyan kell nekünk az újszerű követelményekhez alkalmazkodni. Ez volt a folyamatnak a második része, amikor szeptemberben az értelmező taggyűléseken ismertették az állásfoglalást, és az alapszervezeteket próbálták arra képessé tenni, hogy a nevelő testületeket ráhangolják az állásfoglalás megismerésére, elfogadtatására, A társadalomtudományok anyagának folyamatos felfrissítése egész nevelésünk szempontjából kiemelten fontos. Az anyanyelvi nevelés színvonalának emelésével az óvodai, általános iskolai és középiskolai alapszervezetek is egyetértenek. Reagálni szeretne Várkonyi elvtárs által elmondottakra. Egyetért vele, egy dologban vitatkozna: ő is magyar-történelem szakos tanár, és azok közül való, akik nagyon szeretik a magyar nyelvtant tanitani. Nagyon szomorú lenne, ha a valós helyzet az lenne, hogy a magyar tanárok nagy része nem tart a középiskolákban ryelvtan-órát. Nem tartja ezt valószínűnek azért sem, mert ilyen gyakori ellenőrzés mellett, mint amit a pedagógusok kapnak, nem meri elhagyni a nyelvtanórákat, még akkor sem, ha a nevelőben nincs kellő hivatástudat, vagy netán nem szereti a nyelvtant. Nem vitatja Várkonyi elvtárs tapasztalatát, lehet, hogy olyan gyerekekkel találkozott, akiket "ilyen" tanárral áldott meg a sors. Az idegennyelvek oktatásának fontossága eddig is ismert volt, eredményessége erősen megkérdőjelezhető. Több módszertani segítséget és a társadalmi közvélemény hatékony támogatását várják a nyelvtanárok, legyen a nyelv tudás tekintélyteremtő. Több alapszervezetben megjegyzték, az új tankönyveket szélesebb körben kellett volna kipróbálni, mielőtt közreadják azokat. A pedagógusképzés, továbbképzés problémáival is sok alapszervezetben foglalkoztak, megállapításuk szerint a közismereti tárgyakból általános iskola, középiskola vonatkozásában elfogadható, szaktárgyakból hiányos és rendszertelen /pl. Kereskedelmi és Vendóglátóipri Szakközépiskola/, A tehetséggondozás, képességfejlesztés, permanens önművelés problémái is fölvetődtek. Az állásfoglalás megerősítést, iránymutatást adott ezen témák tekintetében is. Megnyugvással vették tudomásul az alapszervezetek, hogy meg kell őrizni az alapiskolázás jelenlegi rendszerét, egyetértettek abban, hogy országunk nincs abban az anyagi helyzetben, hogy nagyobb horderejű változásokat végre tudnánk hajtani, de az anyagilag megalapozott változásoknak most is engedjünk szabad teret. Fokozatosan lehet csak általánossá tenni, a felnövekvő nemzedék középfokú végzettségének megszerzését. A középfokú képzés várható megreformálása egy rugalmasabb szerkezetet eredményez, melynek keretében már az iskolában mód nyilik pályamódosításra, örülnek annak, hogy a középképzés egyes fokait közelíteni kivánják egymáshoz.