MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1983
54. ő. e. 1983. február 16. (2-105. o.) - 1. Az állami oktatás helyzete, javaslat az időszerű és a távlati feladatokra a központi bizottság 1982. április 7-i állásfoglalása alapján. Jelentés: 5-23 - Tervezet: 24-30
a következő évtől emelkedő, és az évtized végén a mainál mintegy 7000-rel magasabb középiskolai korosztályok fogadására, szinvonalas képzésük feltételeinek megteremtésére. - Fokozatosan módositani kell a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolai képzés javára. Ezen belül bővitoni kell a gimnáziumi képzés arányát. A gimnáziumok feltételeinek fejlesztésével az intézmények között, a felsőfokra felkészítésben megmutatkozó színvonalkülönbségek mérséklését kell segiteni. A gimnáziumi fakultációt jobban ki kell használni annak érdekében, hogy a tovább nem tanulóknak elhelyezkedési lehetőségeket nyújtson, illetve rövidebb idejű, szakjellegű képzéssel alkalmazhatók legyenek. A gimnáziumokban növekedjék a fiu tanulók száma. - A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni a szakirányú továbbtanulás jobb megalapozására. - A szakmunkásképző iskolák folyamatos fejlesztésével, képzési feltételeik javításával távlatilag arra kell törekedni, hogy a szakmát tanulók egyre növekvő száma érettségit adó szakmai középiskolát végezzen. A meglévő szakmunkásképző intézetek bázisán,a megfelelő feltételek megteremtése után lehet az érettségit adó szakmai képzést bőviteni. A tantervi követelményeknek megfelelően a gyakorlati képzéshez a géppark bővitéséről, a gépműszer ós járműállomány folyamatos felújításáról gondoskodni kell. - Az iskolák kialakult képzési profilját lényegesen nem kell változtatni. Ugyanakkor rugalmasabban kell igazodni a megye gazdaságában végbemenő, ágazatonként és területenként különböző méretű és ütemű minőségi folyamatokhoz. A gazdasági ágazatok között a gépipar, a könnyűipar /ruházati ipar/, az élelmiszeripar és az épitőipar szakemberigényeit kell a középiskolai *szintü szakképzésnek elsősorban szolgálnia. A kereskedelem és vendéglátás munkaerőszükségletét a szakközépiskolai képzés bővitésével lehet kielógiteni. A szakképzés fejlesztésében figyelembe kell venni a gazdaság távlati minőségi munkaerőigényeit arra törekedve, hogy magasabb szintű általános műveltséget, a jelenleg még túlspecializált szakmai képzés helyett szélesen megalapozott, szilárd, tovább épithctő tudást adjanak az iskolák. - A szakmunkásképzésben növelni kell az üzemek, vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét és támogatását. - A szakmai át- ós továbbképzésnek egyre elterjedtebb módja lesz a felnőttkori, munka melletti tanulás. Az eddig kialakult és bevált formák /épitőipar, mezőgazdaság/ megtartása mellett'ki kell alakitani a részben iskolai bázisú, részben a szakképzési funkciók ellátására képes, vállalatokra épülő képzési kereteket. A felnőttoktatásban /képzésbon/ jobban kell számolni a munka melletti tanulással és a felnőtt taunulók eltérő érdekeiből fakadó sajátosságokkal. - Az oktató-nevelő munka egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a hátrányokkal indulókat. Tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. Ebben a munkában fokozódjon a nevelőtestületek