MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1982

51. ő. e. 1982. április 20. (118-225. o.) - 2. Az állami és társadalmi ellenőrzés tapasztalatai és feladatai a megyében. Jelentés: 170-180 - Szóbeli kiegészítés: 187-196

Nem lehet mindig egyértelműen állitani azt, hogy az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása megfelelő, de erről az ellenőrzött szervek is tehetnek. Ellenőrzési tevékenységük nem mindig tud cselekvésre ösztönözni, mert vizsgálati megállapításaikból származó következtetések gyakran hiányosak, vagy egyoldalúak. Hibacentrikus és általában a múltra irányuló ellenőrzésük korlátozza javaslataik korszerűségét. A csak múltra irányuló vizsgálatuk nem korszerű, igy jövőbe látásuk korlátolt. Ezért a jövőben az ellenőrzést végző szerveknek minden nap értékelni kell, hogy kiteljesedtek-e a múltra vonatkozó vizsgálati megállapítások a jelen megfigyelésével és tudnak-e cselekvésre ösztönözni ellenőrzéseik megállapításaiból származó következtetések alapján az irányításban és a végrehajtásban. Ehhez megfelelő együttműködés kell az ellenőrzést végző szervek, irányító szervek, társadalmi szervek, az egyes szervezeti egységek és azok munkatársai között. Ez a kapcsolat az 50 és 51-es ellenőrzésről szóló kormányrendeletek megjelenése után nagy kibontakozást kapott Somogy megyében is és ennek további fejlesztésén a tartalmi együttműködés terén tovább kell munkálkodniuk, erre a szükséges feltétel és az akarat mindannyiuk részéről megvan. Igen nagy súlyt helyeznek az ellenőrzések teljeskörü realizálására. Eléggé zárt rendszer van, mely határozatban irja elő az ellenőrzött szervek tennivalóit, az utóellenőrzések, jelzések, figyelmeztetések, szabálysértési intézkedések, a felügyeleti intézkedések igénylése biztosítja a hibák kijavítását, de ez csak a javitás egyik útja. Az ellenőrzés nem lehet csak állami feladat, az ellenőrzés társadalmi ügy is és az ellenőrzés társadalmasítására az állami ellenőrző szervek figyelmének is ki kell terjednie. Társadalmasítás az is, ha vállalati, társadalmi szervek ellenőrző, felügyeleti bizottságokon túl a munkakollektivák, szocialista brigádok, vagy azok vezetőitől kérnek vagy adnak számukra információkat. Azonban ma már ennél többet kell tenni e téren is az ellenőrzésnek. Ha tartós javulást akarunk elérni, a realizálást is a lehető mértékben társadalmasítani kell. Nem várható tartós eredmény egy ellenőrzés után, ha társadalmi háttér nem segiti a hibák kijavitását. Ha a pártalapszervezet, szakszervezet, ellenőrző bizottság a hibákat nem tekinti adott helyen közügynek, melyet meg kell szüntetni, a rossz folyamatokat meggátolni. Minden ellenőrzés időben és térben adott, de nem képes jelenlétével a rendszerre vigyázni. Ezért is helyes az a megállapítás, amely a 3. oldalon van leirva és a társadalmi fórumok igénybevételére utal. Helyes, hogy a határozati javaslat is foglalkozik ezzel. A XII. kongresszus határozata is kimondja, hogy a dolgozók érdemibb beleszólását kell biztositani az ellenőrzésben. Ez önmagától nem érvényesül, ez mindannyiónktól szervező munkát kivan. Oavasolja, a határozati javaslat 2. oldalán lent, e témához kapcsolódva ki kellene domborítani, hogy az ellenőrzés után teendő intézkedések kidolgozásához szükség szerint igényelni kell a dolgozók kollektívájának közreműködését is. Az előterjesztés helyesen állapítja meg az ellenőrzést végző dolgozók helyzetét. A leirtakon túl kiemeli azt, amiről az előterjesztés nem tesz említést, hogy gyakran jogos, jogtalan támadásnak vannak kitéve és védelmük nem mindig biztositott. A revizoroknak az átlagosnál többször kell vitába bocsátkozni, érvelni, átlagosnál több ellenvéleményt kell legyőzniük, ezirányu feszültség közismert. Az útvesztőket és gyakran a személyi lehetetlenülést csak a jól képzett, magasabb erkölcsi ?>