MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1979

43. ő. e. 1979. július 16. (161-265. o.) - 1. A központi bizottság 1979. június 29-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 164-204

- J / 9 AU két ország között kialakult stratégiai erőegyensúly, s ennek megfelelően a megállapodás magában foglalja a legutóbbi évek­ben kifejlesztett, illetve fejlesztés alatt álló, minőségileg új támadó eszközöket is* A SALT-II. megállapodás 1985-ig van érvényben. A bécsi találkozón megegyezés született arról is, hogy ez idő alatt kidolgozzák a SALT-III. szerződést, amely már előirányozná a hadászati fegyverek általános csökkentését és kiterjedne azok­ra a közepes hatósugarú eszközökre is, amelyekre a most aláirt megállapodás nem vonatkozik. A szovjet és az amerikai vezetők megállapodtak arról is, hogy mindent megtesznek a nukleáris tömegpusztító fegyverek további elterjedésének megakadályozása érdekében. Ennek minde­nekelőtt a francia és a kinai nukleáris ütőerő növekedése szem­pontjából van jelentősége. A SALT-II. aláirása közvetlen pozi­tiv hatást gyakorolhat egyéb, ugyancsak a katonai szembenállás csökkentéséről folyó tárgyalások kimenetelére, az általános leszerelés ügyének előmozdítására. A bécsi megállapodás kedvező visszhangot váltott ki a szocialista és a tőkés országokban egyaránt, a világon szinte mindenütt. Az Egyesült Államok szövetségesei, a HATÓ tagálla­mok kormányai kivétel nélkül a szerződés mellett foglaltak ál­lást, s létfontosságúnak Ítélték meg, hogy az amerikai szená­tus is hagyja azt jóvá. Az Egyesült Államokban a támogatók szé­les köre mellett ugyanakkor jelentős propagandát fejtenek ki azok az erők, amelyek elutasítják a szerződést, illetve annak felülvizsgálatát, módosítását, kiegészítését követelik. Azzal érvelnek, hogy biztositani kell az Egyesült Államok katonai fölényét a Szovjetunióval szemben, továbbra is hangoztatják az állitólagos szovjet fenyegetés veszélyét, hivatkoznak a megál­lapodás betartása ellenőrzésének nehézségeire. Azt is igyekeznek elhitetni az amerikai közvéleménnyel, hogy a fegyverkezés kor­látozása súlyosbítaná a belső gazdasági és szociális gondokat, növelné a munkanélküliséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom