MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1977

38. ő. e. 1977. március 23. (60-139. o.) - 1. A párttagsági könyvek cseréjének politikai tapasztalatai, feladatterv az egyéni beszélgetéseken és az értékelő taggyűléseken elhangzottak hasznosítására. Szóbeli jelentés: 63-80

Fel kell figyelnünk arra is, hogy a beszélgetések során néhányan - különösen az idősebb, iskolázatlanabb párttagok közül liberálisnak tartották a párt politikáját. Egyesek eltúlozták a problémákat és erélytelennek, kevésbé eredményesnek Ítélték meg az ellenük folytatott harcunkat. Hémelyek nem értik gazdasági nehézségünk okait. Másik viszont lekicsinylik, a valóságosnál kisebbnek látják gazdasági gondjainkat, nem tartják indokoltnak a leküzdésük érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Többen türelmetlenséget mutattak a párt szövetségi politikája iránt, s a korábbi helytelen, a párt által elitélt módszerek alkalmazását tartanák egyedüli jó megoldásnak. /Pl. "Többet adunk az embereknek, mint amennyit hálájukkal viszonoznak a szocialista rendszernek."/ Egyes munkásból, parasztból lett értelmiségiek, alkalmazottak körében visszatérően felmerül, hogy hibának, gyermekeik szempontjából hátrányosnak tartják a származási kategória eltörlését, a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek juttatott megkülönböztetéseket. Be kell látnunk, ezek a párttagok azért vontak le bizonyos dolgokból helytelen, esetenként szélsőséges következtetést, azért bocsátkoztak túlzásokba, mert politikánkat csak nagy vonalakban ismerik, tájékozottságuk felszines, korábbi politikai ismereteik, tudatuk alapján értékelik a mai helyzetet. Egyesek ú^y hiszik, hogy a gyorsabb előrehaladás csak elhatározás kérdése. Ugy képzelik, hogy minden kérdésre van kész recept és megoldás. Ebből fakad az esetenkénti türelmetlenség, az értetlenség, amikor előre nem látott ellentmondásokkal találkoznak. Az ilyen párttagok segitése, képzése, nevelése különösen fontos politikai feladat, hiszen az alapszervezeti egység ott van meg és akkor időtálló, ahol a párttagok mindegyike nemcsak pártszerűségből, fegyelemből, hanem értő módon, meggyőződésből, tudatosan vállalja a párt politikáját, és küzd a megvalósításáért. Mindez azt bizonyítja, hogy a pártegység erősítése, szilárdítása valamennyiünk meg nem szűnő, állandó feladata. Á politika megvalósulásának, a határozatok végrehajtásának helyzetével kapcsolatban a beszélgetések központi kérdése volt a gazdasági élet és annak pártirányítása. A párttagok személyes tapasztalataik alapján szóvá tettek számos konkrét - többnyire helyi intézkedést kívánó - helyi, munkahelyi problémát és megoldásukra nagyon sok javaslatot tettek alapszervezetüknek, a gazdasági, munkahelyi vezetőknek. Egyetértettek mint fontos követelménnyel a gazdálkodás szigorításával, a hatékonyság fokozásával. Hangsúlyozták, a gazdaságpolitikai célok megvalósításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az üzemi pártszervezetek és alapszervezetek - a pártirányítás kialakult elveit és módszereit megfelelően érvényesítve - öntevékenyebben, kezdeményezőbben foglalkozzanak a gazdasági élettel összefüggő politikai kérdésekkel. Javasolták, hogy a pártszervezetek ne utólag konstatálják a problémákat. Ez pedig csak úgy kerülhető el, ha a pártirányítás nem szűkül le a gazdasági vezetők utólagos beszámoltatására, hanem a pártszervezet elébe megy a problémáknak. Ez egyáltalán nem jelentheti a gazdasági tennivalók átvállalását az arra hivatott vezetőktől, ellenkezőleg egyrészt nagyobb követelményt támaszt velük szemben, másrészt hathatósabban segiti őket feladataik elvégzésében. Kétségtelen, hogy a helyi pártirányítás módszereinek alkalmazásához nekünk is és a járási, városi pártbizottságoknak is több segítséget kell nyújtani. Elképzelhetőnek