MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1977

38. ő. e. 1977. március 23. (60-139. o.) - 1. A párttagsági könyvek cseréjének politikai tapasztalatai, feladatterv az egyéni beszélgetéseken és az értékelő taggyűléseken elhangzottak hasznosítására. Szóbeli jelentés: 63-80

tartjuk pl. hogy nagy horderejű kérdések esetében a megyei pártbizottság osztályai közvetlenül is tanácskozzanak az ü­zemi és községi pártszervek titkáraival. A beszélgetéseken a kommunisták igényelték irányitó pártszer­veiktől, vezetőségüktől, hogy többet törődjön az üzemi demok­rácia érvényesülésével, a jó munkahelyi légkör megteremtésével ós a szocialista brigádmozgalom fejlesztésével. Kérték, a párt­szervezet követelje meg a vezetőktől, a szakemberektől, hogy a -dolgozók észrevételeire, javaslataira gyorsan és érdemben rea­gáljon, illetve, ha szükséges, intézkedjen és ne fogadja el tő­lük a magyarázkodást. Figyelemre méltó az az igény is, hogy a vezetés ésszerűbben gazdálkodjon a munkaerővel, tekintse folya­matos feladatának a munkafegyelem szilárdítását, következeteseb­ben érvényesitse az erkölcsi megbecsüléssel, az anyagi ösztön­zéssel, a munka szerinti elosztással kapcsolatos elveket. Na­gyobb megbecsülést követeltek a párttagok a törzsgárdáknak, a szocialista brigádoknak, a helytállóknak. Egy-két helyen elhang­zott olyan kritikai megjegyzés is, hogy a szubjektivizmus követ­keztében a Kiváló Dolgozó kitüntetések odaitélése - nem mindig találkozik a dolgozók igazságérzetével. Széles körben hangsú­lyozták, hogy ne élvezhessenek előnyöket az úgynevezett "vándor­madarak." Általános birálat tárgya volt a beszélgetéseken a politikai han­gulatot rontó egyenletlen anyagellátás, alkatrészhiány, a vidéki gyáregységek és a törzsgyárak közötti bérszinvonal-különbség, a beruházások elhúzódása. A megyei pártértekezlet után hozott in­tézkedések és fejlődés ellenére többen nem tartják kielégitőnek a beruházásban részt vevő szervek közötti együttműködést. A las­sú előrehaladás elsődleges oka, hogy nem alakult ki e szervek között a közös érdekeltségi rendszer. Sok mezőgazdaságban dolgozó párttagot foglalkoztatott az a kér­dés, hogy képes lesz-e a mezőgazdaság több terméket előállitani, ha a szükségesnél kevesebb beruházást valósit meg, s a fejlesz­tés mai gondjai tartósan fennmaradnak. Számosan helytelenítették a termeőszövetkezetek állami támogatásának gyakori változását, kifogásolták a felvásárlás visszásságait, a háztáji gazdaságok támogatásának hiányosságait, a szakemberellátás gondjait. Az életszínvonallal az életkörülmények alakulásával összefüggés­ben főleg a városi lakáshiány, a magas zöldség- és gyümölcsárak, a nem kielégitő húsellátás, a burkolt áremelések, az aprócikkek hiánya, a tömegközlekedés - főleg az autóbuszok - a munkások és diákok szállításának zsúfoltsága megoldatlansága, a régi és az új nyugdijak közti nagykülönbség foglalkoztatja a párttagokat, és hatékonyabb intézkedéseket sürgettek e problémák csökkenté­sére, megszüntetésére. Az észrevételek többségét el kell fogadnunk,a felvetett problé­mák általában valósak. Leküzdésük fontos feladat, hisz jelentő­sen befolyásolják a politikai közhangulatot, az általános közér­zet alakulását. A problémák nagyobb részének megoldása helyi megfontolást, intézkedést igényel. A pártszervek és szervezetek munkáját jelentősen elősegitik a XI. kongresszus után s a tag­könyvcsere időszakában hozott párt- és kormányhatározatok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom