MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973
29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50
9 A kinai vezetés továbbra sem tudott egységes, világos gazdasági programot adni. Megsértik a népgazdaság tervszerű, arányos és a dolgozók életszínvonalának emelését szem előtt tartó fejlesztésének szocialista alapelveit. A helyzeten lényegesen nem változtat, hogy újabban kiigazításokra kényszerülnek: többet törődnek a tervezéssel, a számvitellel, a szakértők szerepével. Mao Ce-tung és környezete továbbra is erőteljesen támaszkodik a hadseregre, amelynek befolyása Lin Piao eltávolítása nyomán valamelyest csökkent, de képviselői továbbra is fontos posztokat töltenek be a központban és a tartományokban. Nem csökkent a társadalom nagyfokú militarizáltsága: tovább folytatjá4k a háborús készülődés politikáját, ébren tartják a fenyegetettségi tömegpszichózist, az "északról jövő veszély" hangoztatásával szovjetellenes hisztériát keltenek. A KKP-nak továbbra sincs valóságos Politikai Bizottsága /a tisztogatások során a 25 tagból, illetve póttagból álló Politikai Bizottság 12 főre, a Politikai Bizottság Állandó Bizottsága 5 főről 2 főre csökkent/ és nem rendelkezik érvényesnek tekinthető szervezeti szabályzattal. A nagyvállalati és a megyei szintű pártbizottságokat csak 7o-8o százalékos arányban sikerült újból létrehozni. A megalakulás sok esetben nem több formális deklarációnál. Még mindig nem hivták össze az Országos Népi Gyűlést: a Kinai Népköztársaságnak nincs elnöke, érvényesnek tekinthető alkotmánya. Szelekciós alapon folytatódik a "kulturális forradalomban" meghurcolt káderek rehabilitálása. A közelmúltban visszatért a közéletbe a Kinai Kommunista Párt egykori főtitkára, aki jelenleg miniszterelnök-helyettesi megbizást kapott. Nincs kizárva, hpgy ezek a rehabilitációk, amelyek eredetileg a Csou En-laj csoport helyzetének megszilárdítását célozták, az egyébként is eléggé ingatag belpolitikai egyensúly megbomlásához, a vezetésen belüli csoportosulások átrendezéséhez vezetnek. Sajnos nem tapasztalható lényeges változás a kinai vezetők külpolitikai fő vonalában sem. Végső céljuk is az, hogy a Kinát a világ harmadik, majd elsőszámú hatalmává tegyék. A kinai vezetés látja, hogy világuralmi törekvései mögött - az ország területi nagyságától, a lakosság számától, valamint a jórészt feltáratlan nyersanyagbázistól eltekintve - nem áll elegendő gazdasági és katonai erő. Ezért már évek óta azt a taktikát követi, hogy a két alapvető szövetségi rendszerrel szemben megnyerhető vagy kihasználható erőkre támaszkodik, s igyekszik gátlástalanul felerősíteni a szovjetellenességet és a nacionalizmus minden válfaját. így lavirozva időt és feltételeket szeretne teremteni ahhoz, hogy törekvéseihez gazdasági, katonai bázist hozhasson létre. ^ r kinai vezetés külpolitikai gyakorlatában három fő tendencia érvényesüli
