MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

9 ­A kinai vezetés továbbra sem tudott egységes, világos gazda­sági programot adni. Megsértik a népgazdaság tervszerű, ará­nyos és a dolgozók életszínvonalának emelését szem előtt tartó fejlesztésének szocialista alapelveit. A helyzeten lényegesen nem változtat, hogy újabban kiigazításokra kényszerülnek: töb­bet törődnek a tervezéssel, a számvitellel, a szakértők sze­repével. Mao Ce-tung és környezete továbbra is erőteljesen támaszkodik a hadseregre, amelynek befolyása Lin Piao eltávolítása nyomán valamelyest csökkent, de képviselői továbbra is fontos posz­tokat töltenek be a központban és a tartományokban. Nem csök­kent a társadalom nagyfokú militarizáltsága: tovább folytat­já4k a háborús készülődés politikáját, ébren tartják a fenye­getettségi tömegpszichózist, az "északról jövő veszély" han­goztatásával szovjetellenes hisztériát keltenek. A KKP-nak továbbra sincs valóságos Politikai Bizottsága /a tisztogatások során a 25 tagból, illetve póttagból álló Poli­tikai Bizottság 12 főre, a Politikai Bizottság Állandó Bizott­sága 5 főről 2 főre csökkent/ és nem rendelkezik érvényesnek tekinthető szervezeti szabályzattal. A nagyvállalati és a me­gyei szintű pártbizottságokat csak 7o-8o százalékos arányban sikerült újból létrehozni. A megalakulás sok esetben nem több formális deklarációnál. Még mindig nem hivták össze az Országos Népi Gyűlést: a Kinai Népköztársaságnak nincs elnöke, érvényesnek tekinthető alkot­mánya. Szelekciós alapon folytatódik a "kulturális forradalomban" meg­hurcolt káderek rehabilitálása. A közelmúltban visszatért a közéletbe a Kinai Kommunista Párt egykori főtitkára, aki jelen­leg miniszterelnök-helyettesi megbizást kapott. Nincs kizárva, hpgy ezek a rehabilitációk, amelyek eredetileg a Csou En-laj csoport helyzetének megszilárdítását célozták, az egyébként is eléggé ingatag belpolitikai egyensúly megbomlásához, a vezeté­sen belüli csoportosulások átrendezéséhez vezetnek. Sajnos nem tapasztalható lényeges változás a kinai vezetők kül­politikai fő vonalában sem. Végső céljuk is az, hogy a Kinát a világ harmadik, majd elsőszámú hatalmává tegyék. A kinai veze­tés látja, hogy világuralmi törekvései mögött - az ország te­rületi nagyságától, a lakosság számától, valamint a jórészt feltáratlan nyersanyagbázistól eltekintve - nem áll elegendő gazdasági és katonai erő. Ezért már évek óta azt a taktikát követi, hogy a két alapvető szövetségi rendszerrel szemben meg­nyerhető vagy kihasználható erőkre támaszkodik, s igyekszik gátlástalanul felerősíteni a szovjetellenességet és a nacio­nalizmus minden válfaját. így lavirozva időt és feltételeket szeretne teremteni ahhoz, hogy törekvéseihez gazdasági, kato­nai bázist hozhasson létre. ^ r kinai vezetés külpolitikai gyakorlatában három fő tendencia érvényesüli

Next

/
Oldalképek
Tartalom