MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1973

29. ő. e. 1973. június 28. (28-123. o.) - 1. A központi bizottság 1973. június 27-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 30-50

lo ­- Az államközi kapcsolatok fokozott ütemű normalizálására és fejlesztésére való törekvés a fejlett tőkés országokkal. - Törekvés Kina befolyásának növelésére a "harmadik világban". - Törekvés a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megbontására. A jelen szakaszban uralkodó tendencia a fejlett tőkés orszá­gokhoz való közeledés, a politikai lepaktálásra irányuló,haj­landóság és a gazdaságai kapcsolatok szélesítését ^szolgáló tö­rekvés* A kinai vezetők ezzel a gazdasági fejlődés meggyorsí­tására, a nagyhatalmi státus megszilárdítására, a szovjet­nyugati kapcsolatok fejlődésének akadályozására törekszenek. A tőkés országok és a Kinai Népköztársaság kapcsolatainak fej­lődéséhez nagy kezdősebességet szolgáltatott a kinai politika szovjetellenessége. Ez előreláthatólag a jövőben is hatni fog, de végső soron nem szünteti meg érdekellentéteiket. Az,impe­rialistáknak nem céljuk, hogy erős Kina jöjjön létre. Érdekük a maoista politika felhasználása a szocialista társadalmi rend­szer bomlasztására. A tőkés országok vezetői ugyanakkor nem óhajtanak a maoista politika eszközévé válni a Szovjetunió ellen. A fejlődő országok és a nemzeti felszabadito mozgalmak körében a kinai vezetés továbbra is demagóg propagandával párosuló se­gélypolitikával, valamint a "harmadik világ" érdekképviselője szerepének kisajátításával igyekszik befolyását növelni. A ki­nai külpolitika továbbra is kimutatható befolyást gyakorol egyes fejlődő országokra, de egyre elérhetetlenebb számára, &ogy ezt a rendkívül tarka és beruházásigényes, s a kinai tö­rekvéseket mind bizalmatlanabbul figyelő csoportot saját veze­tése alá vonja. A kinai vezetők hegemón törekvéseinek útjában a szocialista országok egysége, a nemzetközi kommunista moz­galom összefogása, mindenekelőtt a Szovjetunió, az SZKP elvi politikája alkotja a fő akadályt. A szovjet-kinai viszonyban nincs lényeges változás. A külkeres­kedelem ugyan növekvő tendenciát mutat, 197o: 42 millió Rbl, 1971: 139 millió Rbl, 1972: 21o millió Rbl. A politikai kap­csolatokban, mindenekelőtt a határkérdésben a kinai fél kate­gorikusan elutasitó magatartása miatt nincs semmilyen pozitiv mozzanat. A több mint három éve folyó tárgyalásokon a kinai küldöttség kitér a tárgyalások fő kérdése, a határvonal pontos megjelölé­sének vizsgálata elől; azon mesterkedik, hogy a Szovjetunió ismerje^el valamennyi olyan terület "vitás jellegét", amelyre Kina igényt tart. Ezen az alapon aláirnának egy egyezményt, amely szerint a szovjet fél még a határvonal érdembeii ponto­sítása előtt jelentős távolságra, területének mélyére vonná vissza határőrségét, gyakorlatilag tehát védelem nélkül hagyná az itt élő szovjet lakosságot. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom