MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1972
26. ő. e. 1972. március 30. (2-100. o.) - 1. A vállalatok üzem- és munkaszervezésének korszerűsítése, valamint a munkaverseny fellendítésére indított mozgalom alapszervezeti feladatai. Jelentés: 4-20 - Szóbeli kiegészítés: 21-23
15 Javasolja, a Somogyi Néplapnál legyen a megyei vállalatoknak egy fóruma, ahol a vállalatok gazdasági emberei elmendanák tapasztalataikat. Ezzel is hatékonyan segítenék a vállalatokat feladataik meghatározásában. A Tégla- és Cserépipari vállalatnál napirenden tartják a szervezési munkát. Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján a kiváló vállalati cimet is megpályázták. Nincsenek megelégedve eredményeikkel. Azt tartja legfontosabbnak, hogy senki ne legyen megelégedve a saját munkájával, mindig jobbat és többet akarjon. Kovács István elvtárs Az irásos előterjesztést gondosnak tartja, amely tudományos alapossággal közelíti meg a mondanivaló lényegét. Az üzemszervezést, a vállalati szervezést a fejlődés felgyorsuló üteme és ennek eredményeként létrejött koncentárió teszi elsősorban aktuálissá. Másrészt az, hogy a szervezésben elmaradás tapasztalható. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az üzem- és munkaszervezésnek állandósult folyamatnak kell lennie, és a szervezet egészét a feladat végrehajtásához kell mindig alkalmassá tenni, minden változásra kell tudni reagálni. A szervezet vezetése és irányitása kérdésével foglalkozó anyagrész felveti, hogy nem eléggé nyer tért a gépesités alkalmazása a vezetésben. A lehetőségek nagyon behatároltak - ezt tartja fő oknak. Az anyag felveti a munkaerőátcsoportositás szükségességét. Ezt végrehajtani a dolgok természetéből adódóan nem mindig olyan egyszerű. A kérdéskomplexum ellenpólusaként a mikrostrukturális kérdések némely problémáját is emliti az anyag. Itt többek közt azt, hogy bizonyos normákat jelentősen túlteljesítettek és ebből azt következteti, hogy rendezni kell azokat. Valójában igaz, újból kell rendezni, de csak akkor, ha ennek a szervezési és műszaki feltételei adva vannak, amelyek feljogosítanak a vátfcozás, a normaátrendezés eszközlésére. Ellenkező esetben a vezetőnek nem lesz erkölcsi alapja az embereivel szemben. Az anyagban ugyancsak igy vetődik fel a bírságolás. Ez végül is hat a munkafegyelemre, lesz szabályozó szerepe. Az is igazság, hogy meg kell ehhez is teremteni a megfelelő légkört, ahol ezt alkalmazni lehet, mert ez a fegyver visszafelé is elsülhet. Ha nincsenek meg a feltételek, hogy nagyobb követelményeket támasszunk, akkor ezek félmegoldások lesznek, ráerőszakolt adminisztratív eszközök és az alapvető célokat végeredményben nem oldják meg csak elodázzák azok megvalósítását.