MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1972

26. ő. e. 1972. március 30. (2-100. o.) - 1. A vállalatok üzem- és munkaszervezésének korszerűsítése, valamint a munkaverseny fellendítésére indított mozgalom alapszervezeti feladatai. Jelentés: 4-20 - Szóbeli kiegészítés: 21-23

'•%M - 16 Egyetért azzal a megállapítással, hogy minden vezetőnek törődni kell a szocialista munkaversennyel. Olyan nincs, hogy ez csak a politikai szervek vagy a pártszervek feladata. Az együttműködés a vezetőknek nagy lehetőséget ad céljai megvalósításához. Kiss József elvtárs: A szövetkezeti vezetés, a belső mechanizmus és a munkaszervezet korszerűsítését alapvetően már az uj gazdasági mechanizmus bevezetése tette indokolttá és szükségessé. Bevezetésével uj körülmények jöttek létre, a kereskedelem területén érvényesült a többcsatornás beszerzési és értékesítési rendszer, az árrendszer gyökeresen megváltozott, az egyes gazdálkodó szervek önfinanszírozása is kialakult. A fejlesztési kérdésekben, a termelés és a forgalmazás szférájában a döntés a szövetkezetekhez került. A szövetkezeteknél figyelembe kell venni azt is, hogy a korszerű szövetkezetpolitikai elvek gyakorlati megvalósítása - elsősorban a szövetkezeti demokrácia kibontakoztatása, a tagság tulajdonosi szerepének az elismerése, a tagsági jogok biztosítása - is uj követelményt támasztott a szövetkezetekkel szemben. A korábban kialakított szervezet mindezeknek a feladatoknak az elvégzésére nem volt képes. Az átszervezést a mai napig több szövetkezet ugy kívánta megoldani, hogy egyes részterületeken hajtott végre átszervezést. így került sor arra, hogy kialakítsák a tulajdonosi ellenőrző szervezetet. A belső mechanizmus átszervezése azonban komplex feladat. Az egyes részterületek átszervezése azt eredményezi, hogy az egész szervezetre vonatkozó belső mechanizmusban feszültségek, ellentmondások keletkeznek, amelyeket csak ugy lehet feloldani, ha az átszervezést komplex módon az egész vállalatra végzik el. Az átszervezéssel szemben alapvető követelmény, hogy olyan belső szervezetek alakuljanak ki, amelyeknél a döntési és az intézkedési jogkör egymással megfelelő szinten találkozik. Ez biztosítja az egyéni kezdeményezés kibontakozását is. Feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy az átszervezés növelje a munka termelékenységét is, hogy ne eredményezze az alkalmazotti létszám emelkedését. Bár megjegyzi, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy könyvelő beállításával nem föltétlen csökken a termelékenység, sőt, esetleg a hatásaként növekedhet is. Szövetkezeti vonalon már 1970-ben kialakult egy szervezeti modell, amelyet 1971-ben az országban 25 szövetkezetnél, a megyében egy szövetkezetnél a gyakorlatban meg is valósítottak. Ennek során azt tapasztalták, hogy az elméletileg kidolgozott modellt nem lehet sematikusan átvenni. Az információs rendszert csak ugy lehet kiépíteni, hogy az ügyviteli munkát