MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

A termelőszövetkezetek gazdálkodásának értékelése alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egyesült termelőszövetkezetek Összességét tekintve a gazdálkodás az egyesülést követő években javult, jelentkeznek azok a pozitiveredmények, amelyeket mint fejlesztési célt maguk elé tűztek. Ez a fejlődés jól mérhető a termelés szakosításában, hozamok növekedésében és a műszaki fejlesztésben egyaránt. Bizonyítja továbbá az a tény is, hogy az 1970-es nehéz gazdasági év - bár érzékenyebben érintette az egyesült tsz-eket - mégsem tudta azokat gazdaságilag megingatni. Az egyesült termelőszövetkezetek tagsága a gazdasági problémák okait elsősorban nem az egyesülésben kereste, amit bizonyít az, hogy termelőszövetkezetek szétválását a tagság sehol sem kezdeményezte. '-" A gazdálkodás értékelésénél mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy ezen tsz-ek bátrabban éltek a korszerű agronómiai módszerek alkalmazásával, szakosított állattenyésztő telepek létrehozásával és a nagy ráfordításokkal hasznosítható területek művelési .áj* változtatásával. A művelési árváltoztatások és a nagyobb aranyu építkezések miatt termelési feladataikat csökkent szántóföldi területen oldják meg, A termelés szerkezete - az egyesűit ts'z-ek összességét vizsgálva - lényegesen még nem változott, azonban a termelőszövetkezetek 50-60 %-ban a struktúra változtatás előfeltételeinek /szakosított telep-építés, gépesítés, stb,/ megteremtése folyamatban van, tehát ezen termelőszövetkezetek az intenzív fejlesztés alapjainak lerakását megkezdték. Növekedett és nagyobb szerpet kapott a kisegítő- és melléküzemági tevékenység is. A növénytermesztési ágazat szerkezete *• ha folyamatában lassan is - több irányban kedvezően változott. Egyszerűbb lett, csökkent a termelt növényféleségek száma. Növekedett a gazdaságosabbj jövedelmezőbb növények vetésterülete. Jellemző, hogy a kenyérgabona termesztéssel azonos rangra emelték a takarmány termesztést, növelték a fehérjedus takarmányok arányát, mint az állattenyésztési ágazat fejlesztésének alapvető feltételét. Ugyanakkor csökkentették a munkáigéayes kultúrák /cukorrépa, burgonya/ vetéstérületét. Ugy ítéljük meg, hogy ezek területeinek fokozatos csökkentése - a viszonylagos munkaerő hiány és alacsony átvételi árak mellett - alapvetően a nem kielégítő gépellátottság következménye. /Lásd 2,sZ.táblázat./