MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1971

23. ő. e. 1971. május 14. (114-220. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai.. Jelentés: 117-151

Az egyesült termelőszövetkezetek nagyobb részében a növény­termesztés kedvező alakulását érdemi módon befolyásolta,hogy az uj 'fajtákkal, uj agrotechnikai eljárások bevezetésével, nagyobb mértékű kemizálás alkalmazásával a többi tsz-eknél korábban és szélesebb körben foglalkoztak, A növénytermesztési hozamok emelkedését jelentősen elősegí­tette az a vízrendezési és meliorációs munka,- amelyet a ter­melőszövetkezetek megvalósítottak./Lásd 3>.ez.táblázat./ Az egyesült termelőszövetkezetek többségének alapvető árbevé­teli forrása az állattenyésztés, ennek jelentőségét az 1970. év eseményei is igazolták, amikor a növénytermesztés kieséseit jelentős mértékben sikerült szövetkezeteinknek az állattenyész­tés többletbevételeivel pótolni. Az elmúlt években az egyesült termelőszövetkezetekben - ha nem is a szükséges mértékben ­nőtt a korszerű technikával ellátott férőhelyek száma, javult a tenyésztési munka, ennek ellenére az ágazat gazdaságossága u - különösen a szarvasmarha tekintetében - még ma sem kielégítő. Az egyesült termelőszövetkezetek allatsürüsege magasabb a megye többi termelőszövetkezeteinél,'Az állatlétszám az egyesült ter­melőszövetkezetek összességében mérsékelten csökkent az elmúlt években. /Lásd 4,sz.táblázat./ Ez például a szarvasmarha állo­mánynál az egyéb okok mellett összefüggésben van azzal, hogy az egyesüléseket követően a szövetkezetek többsége hozzáfogott az állomány negativizálásához, általános minőségi feljavításához. Az ezzel ^áró kieséseket még nem voltak képesek pótolni. l\ T óhány helyen előfordul, hogy az állatlétszám nincs összhangban a le­hetőségekkel 0 Pl a hajmási tsz-ben a szarvasmarha férőhelyek 25-30 jÜ-a üresen áll. A sertéstenyésztés fejlesztését ösztönző intézkedések hatására megnőtt a sertéstenyésztési kedv. Folya­matosan növekszik a létszám és jelentősége az állattenyésztési -ágazaton belül. Pl az 1968-ban egyesült termelőszövetkezetek sertéslétszáma jelentősen meghaladja az egyesülés előtti lét­számot. Az egyesülések szükségszerű velejárója - de célja is ­az"állattenyésztésen belüli szakosodás kialakítása, fejleszté­se és a koncentráció megteremtése. Valamennyi egyesült termelő­szövetkezetre jelkmző, hogy konkrét intézkedéseket tettek a ; lehetőségeiken belül az állatállomány ésszerű csoportositására. Ma azonban még az állattenyésztő telepek /majorok/ szétszórt­sága viszonylag kis mérete- és korszerűtlensége rányomja bélye­gét az állattenyésztés eredményeire. Eendkivül kedvezőtlen tény, hogy az egyesült termelőszövetkeze­tek közül' még 8 termelőszövetkezet 100-nál kevesebb tehenet, 7"termelőszövetkezet pedig 60-nál kevesebb kocát tart. /Lásd 5.sz.táblázat./

Next

/
Oldalképek
Tartalom