MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969

18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62

_ 4 Pártunk: népet szolgáló politikája tovább növeli körükben a bizalmat, amire az értelmiség fokozódó közéleti tevékenységgel válaszol. A közélet majdnem minden területén ott találjuk az értelmiségieket. A KISZ az egyetlen tömegszervezet, melyben aránytalanul kevés értelmiségi fejt ki tevékenységet. Rendszerint csak azok, akik valamilyen függetlenitett funkciót töltenek be. Hasznos lenne, ha a • KISZ-szc-rvezetek propaganda munkájába, az ifjúság nevelésébe jóval nagyobb számban bevonnak a fiatal nem KISZ tag értelmiségieket is. Azok az eredmények, amelyeket megyénkben elértünk, az értelmiség fokozódó közreműködésé nélkül nem valósulhattak volna meg. A létesítmények tervezésében, műszaki kivitelezésében igen nagyértékü szellemi munka is fekszik, melyet társadalmi tevékenységként vagy minimális ellenszolgáltatásért végeztek műszaki értelmiségeink. Jelentős az a munka is, amelyet az értelmiség a községpolitikai feladatok végrehajtása érdekében fejt ki. Ez sok esetben kezdeményezésben, reális javaslatokban, máskor a kezdeményezések bátorításában, a megvalósitás szervezésében, szorgalmazásában nyilvánul meg. A közéletben tevékenykedő értelmiség munkájának hasznossága elsősorban nem a termelési, gazdasági feladatok közvetlen^ hanem közvetett segitésében domborodik ki. Az értelmiség által végzett társadalmi tevékenység túlnyomó részben ilyen jellegű. A társadalmi tevékenységben egyre nagyobb részt vállal a fiatal értelmiség. Ebben az egyetemi és a főiskolai képzés javulásán tul nagy szerepe van a velük való törődés, bánásmód javulásának is. Pártszervezeteink, tanácsaink és gazdasági vezetőink megértő, türelmesebb hozzáállása következtében sokkal inkább megtaláltuk a kulcsot a fiatal értelmiség megnyeréséhez, közéleti tevékenységének aktivabbá tételéhez. A közéleti tevékenység még teljesebb kibontakozását erősen gátolja az ingázó értelmiség nagy száma. Ezek többsége Kaposvárról jár vidékre /főleg tanitani/, vagy környező községekből ide, illetőleg járási székhelyekre dolgozni. Kisebb részük - elsősorban pedagógusok - egyik községből a másikba. Ezek tulnyomé többsége sehol sem végez társadalmi munkát. A rendelkezésre allé lehetőségek jobb kihasználásával arra kell törekedni, hogy minél nagyobb számban telepedjenek le munkahelyüköö a ma még bejárók, illetve utazgatok. Igazán csak igy tudnak beleilleszkedni abba a nagy közösségbe, amelyben és amelyért dolgoznak. Egyik fő gondunk: sitecül-e még aktivabban bevonni az értelmiséget a társadalmi életbe, közéleti tevékenységbe. Az egyes értelmiségi rétegek között tovább javult a kapcsolat, de ez jelenleg még nem kielégitő. Igen kezdeti fokon áll még a klubélet. Kevés a TIT klub, a meglévők is nagyon hézagos programmal működnek, pedig az értelmiség egy része igényli az intelektuális társadalmi együttlétet. Jó példája ennek a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban létrehozott mezőgazdász klub, amelybe 30-40 kmről is bejárnak a gazdászok szellemi igényeik kielégítését remélve. De mindez kevés, mert még a nagy községekben, a járási székhelyeken