MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
- 5 és a városban is az a jellemző, h 0 gy az értelmiség egy Isissé atomizált. Nincs bensösége társadalmi kapcsolata egymással, főként pedig nincs kellő intelektuális tartalma társadalai együttlétüknek. A baráti, családi összejövetelek ugyanis neacsak elenyészőek, hanem elsősorban szórakozási jellegűek. Ilyen körülmények között az értelmiség egymást, egymás munkáját sem ismeri eléggé. Az elzárkózás és a tájékozottság hiánya néha odavezet, hogy az egyes értelmiségi rétegek lekicsinylően nyilatkoznak egymás munkájáról. Falun előfordulnak olyan esetek, hogy egy egy társadalmi probléma megold ás ában^^az összefogás, az egymás kölcsönös segitése helyett a gáncsoskodás lesz úrrá, amely nemcsak egymás munkáját akadályozza, hanem elsősorban a köznek árt. Hisz az emiitett esetek rendszerint megosztják a falu közvéleményét, az emberek egymás csoportjait fölöslegesen szembeállítják egyaással. Csak tetézi a bajt, ha a tanácsi vezetők mindezt részrehajlóan szemlélik. Ha kevés esetben is, de sajnoa erre is van példa. Az elmúlt években jelentősen fejlődött az értelmiség anyagi és szociális ellátottsága. Egyes értelmiségi kategóriák /orvosok, állatorvosok, műszakink, ügyvédek, agrárszakemberek/ jövedelme ugrásszerűen megnőtt. De jelentősen emelkedett a többi értelmiségi rétegek /pl. a Korábban jóval hátrányosabb helyzetben levő pedagógusok/ jövedelme is. Az átlag jövedelem azonban elég nagy eltérésű alsó és felső szintet takar. Ez a szintkülönbség különösen az orvosok, pedagógusok és az agrárértelmiségnél szembetűnő. Az orvosok között a legtöbb jövedelme a uagánpraxist folytatóknak van. A szakigazgatásban dolgozóké és a nem közvetlen betegápolással foglalkozóké /korbonenokok, laboránsok, Köjálosok/ azonos a fizetésükkel, közülük kevésnek van lehetősége mellék- vagy másodállásból eredő bevétellel kiegésziteni fizetését. A csak bérből élő, vagy csak kevés mellékessel rendelkező orvosok és a jól keresők között nagy a bérfeszültség, ami elsősorban a káderutánpótlásban okoz komoly gondot. Egyre nehezebb a fiatal orvosokat nem közvetlen betegápolással foglalkozó szakmákra irányitani, illetőleg mind nehezebbé válik a szakigazgatási vezető állások megfelelő orvosokkal való betöltése. Ez a gond egyéb igazgatási ágakban is jelentkezik. A pedagógusok többsége elégedett a nemrégiben végrehajtott fizetésrendezéssel. Nagyobbfoku elégedetlenséggel nem találkoztunk körükben. Azonban kifogásolják^ hogy lossu^^kis lépcsőfoku az előrelépésük. Az orvosok, a műszakiak és a közgazdászok néhány év alatt meszsze elhagyják a velük egyszintű végzettséggel rendelkező pedagógusokat. A megyei pedagógus átlagkereset 2 2oo Ft körül van, de az óvónők 89,3 %-ának, az általános iskolai nevelők 48 %-ának átlagkeresete nem haladba meg a 3 ooo forintot. Különösen kevés az óvónők fizetése, ők még illetményföldet sem kapnak. A bírósági és az ügyészségi jogászoknak a közelmúltban fizetésrendezés kapcsán átlagosan 2o %-kal emelkedett az illetménye. Ennek kedvező hatása elsősorban a fluktuáció megszűnésében tapasztalható. A birák átlagfizetése 3 681 Ft, az ügyészeké 3 691 Ft, az ügyvédeké 4 3oo Ft, a tsz-jogász oké 3 ooo Ft - 3 8oo Ft. Az ügyészek és birák magukra nézve továbbra is méltánytalannak tartják az ügyvédek és
