MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1969
18. ő. e. 1969. január 3. (2-101. o.) - 3. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Jelentés: 41-62
dalmi hatásának és az új gazdálkodási rendszer lényegének: eltorzitásából ered. Ez viszont a helyzet bonyolultságából és a közgazdasági propaganda hiányosságából, gyengeségéből következik;. Továbbra is fontos feladat a munkásosztály vezető, szerepének megvilágítása mailett nagyobb figyelmet forditani az értelmiség helyével, szerepével kapcsolatos kérdések tisztázására. Ezt egyebek között indokolja az is, hogy a munkások és a parasztok körében bár elszigetelten, de nem ritka esetben - tapasztalható az értelmiség VÜVÜ.IVŐ szerepének meg nem értése, és helyenként az értelmiségi nunka lebecsülése. Néhol egyesek az értelmiségi munkát azonositják a vezető beosztással. Másutt tévesen értelmezik az értelmiségiek vezető funkcióba kerülését, Ebből azt a következtetést vonják lej hogy az értelmiség vezet. Értelmiség ellenesség ma már csak szórványosan fordul elő. Inkább az értelmiségi munka lebecsülésével találkozni. Gondot okoz, hogy az értelmiség közül sokan nem értik eléggé az anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés elvének együttes alkalmazását. A settő egymástól való elszakitásával és szembeállításával, az anyagi érdekeltség elvének eltorzitásával, az ösztönző anyagiasság szemléletének érvényesítésével és az erkölcsi ösztönzők szerepének lebecsülésével egyaránt találkozunk. Az orvosok egy részénél korábban elterjedt és ma is él a - betegek anyagi hálájának - intézményes elvárása. Más értelmiségi rétegek túlhajtják a mellék- és másodállásokat. Ezek halmozása rendszerint a főhivatású állás elhanyagolását vonja maga után és kirivó jövedelmi aránytalanságokat szül. De káros hatással van a közvélemény formálására is f mert a "mindent csak pénzért érdemes csinálni" hamis elvet táplálja, hisz a sok mellékest vállalók többnyire nem végeznek társadalmi munkát. Akadnak: olyanok is, akik függetlenül munkájuk társadalmi értékétől, csuk azért igényelnek nagyobb anyagi megbecsülést, magasabb fizetést, mert értelmiségiek'. Ez a szemlélet ellentétes a munka szerinti elosztás szocialista elvével. Mindez arra mutat, hogy nagyobb figyelmet kell forditani aá anyagi érdekeltség és az erkölcsi ösztönzés összefüggésének megértetésére, tovább kell erősíteni együttes alkaln&zását. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy mindazok, akik munkájukkal többet nyújtanak a társadalomnak, nagyobb réazt kapjanak a társadalmi javakból. Ha viszont hanyagul, felelőtlenül végzik munkájukat, érezzék ennek hátrányos következményeit az anyagi juttatások területén is. Minden vonatkozásban javítani kell a hasznos munka és a hétköznapi tettek megbecsülését. Az értelmiség többsége elfogadja a szocializmus felépítésének szükségességét, helyesli a párt, a munkásosztály gyakorlatban megvalósuló politikáját, és azt egyre hatékonyabb munkával támogatja. A gyakorlatban érzékeli, hogy fejlődésünk jelenlegi szakaszában tovább fokozódik a gazdasági szervező és a kulturális nevelő ciunka. Ez nap mint nap bizonyítja, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával egyre jobbon támaszkodunk az értelmiségre.
