MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1968

17. ő. e. 1968. október 1. (120-161. o.) - 1. A politikai bizottság 1965. január. 12-i, Somogy megye általános helyzetéről és fejlődésének irányairól szóló határozatának végrehajtása. - Szóbeli kiegészítés 140-144

- ?r Az anyagi eszközöknek a vállalatoknál való felhalmozódása a pozitiv vonás mellett negativ tendenciákat is felszinre hoz. Például az első félévben volt egy "bizonyos tartózkodás a "bérszínvonal növelése tekintetében. Vitám volt az egyik vállalatvezetővel, aki kijelentette, hogy nem éri meg a részesedési alapból növelni a béreket, mert akkor kettős adózás következik be és megrövidül a vállalat. Ez egy helytelen szemlélet. Terveztük azt, hogy a vállalatvezetőket 3/4 éves szinten öszszehivjuk, melynek célja lesz, hogy az ilyen téves nézeteket eloszlassuk. Az első félévben olyan negativ tendenciák jöttek ki, hogy egyes vállalataink visszatartották a karbantartást, a felújítást, a szociális munkakörülmények kövekedését. Az első féléves mérlegekig nagyon óvatosak voltak a vállalataink és ez érthető is. A karbantartás felujitását visszatartani viszont azt fogja eredményezni, hogy a jövőben még nagyobb összegeket kell az állóeszköz állomány pótlására fordítani. Arra kell ösztönözni a vállalatvezetőket, hogy az ilyen nyereségszintek mellett szükségszerű, hogy ebből az elmaradásból gyorsabban lépjünk ki, mert ennek az anyagi fedezetei rendelkezésre állnak. Ha megnézzük a három és féléves eredményeinket, akkor azt kell mondani, hogy más megyék eredményeihez viszonyítva az előrelépés még nem kielégítő, A termelés finomításában viszont nagyon egyenletes a fejlődés. A foglalkoztatási létszám a három és fél év alatt 4-2oo fővel növekedett. Ezt tovább kell vinni. A gyorsütemű beruházás megalapozása és továbbvitele megyénkben bizonyos problémákat vet fel. Hogyan néz ki jelenleg a gyakorlatban? Kivel nő a vállalatok saját forrása, ezért kimondott elv, hogy egyrészt csökken és elmarad az állami juttatások összege a minisztériumi vállalatok vonatkozásában, ezért ezt a tanácsi fejlesztési alapokból kiveszik a vállalatok fejlesztésére szánt összegeket. Elmaradott megye vagyunk, ezért külön iparfejlesztési pénzt kapunk. Szeretnénk, hogy ez továbbra is fennmaradjon a negyedik ötéves tervben. Kevés az önálló vállalatunk és sok a telephelyünk. Tehát nincs közvetlen beleszólásunk a fejlesztésbe. Aé gyorsabb fejlődés érdekében egyesíteni kellene a vállalati és iparfejlesztési forrásokat. A merev pénzügyi és hitelpolitika következtében elviszik a vállalati saját fejlesztési alapokat a forgóalap feltöltésére és ennek az a következménye, hogy a beruházási, fejlesztési lehetőségek saját fejlesztési alapból vállalatainknál nagyon minimálisra csökken. A ruhagyárral kapcsolatosan felmerült kérdésre: A Ruhagyár fizetésképtelen, de ez nem azt jelenti, hogy hitelképtelen. A ruhaüzemnek hároméves szinten 4-0 millió forint fejlesztési alapja képződött. A 4o millió forintból 1969-ben képtelenek vagyunk 8-lo millió forintot elvenni, hogy a megyei"tanácsnak