MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967

16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222

- 4 Csökkent az alacsonykeresetü dolgo 196o-tól 1966-ig az iparban az looo Ft alatt keresők aránya 12>5 %-ról 6,3 %-ra. az építőiparban 14,3 %-ról 3>8 íó«-ra csökkent,. Ugyanebben az időszakban az 15oo-2ooo Ft között korú sok aránya az iparban 28,9 %~ ról 37,9 %-ra, az építőiparban 28

;

,7 ^-ról 47,1 %-ra nőtt. A keresetek növekedésének ellenére a megye iparában a dolgozók bére 13 %-kal alatta van az országos munkabérátlagnak. A lemaradás részben látszólagos. Ha az ország és a megye iparában meglévő szerkezeti különbségeket és a munkaerők szakképzettségét /sok a betanított munkás/ vesszük figyelembe, akkor is az eltérés mintegy 5-6 %-ra tehető. Ez a lemaradás több tényező együttes hatása következtében állott elő. Az egyes központi kötöttségek mellett a bérfejlesztés törvényes lehetőségeit sem használták ki megfelelően. /Pl: létszámmegtakaritásból bérfejlesztés./ Az cgyenlősdiség szemlélete érvényesült. Előfordultak még indokolatlan bérmegtakarításoké Az üzemek bérpolitikáját bátortalanság is jellemezte, Igen szűk körben alkalmazták azt az elvet, hogy a jó és kiváló munka elismerése a bérben kifejezésre jusson. A kialakult helyzetért felelősség terheli a gazdasági vezetőket, a párt és szakszervezeti szerveket. A munkásokkal való beszélgetések során több biráló megjegyzés hangzott el az alkalmazott bérformákkal, bérezéssel kapcsolatosan. A Barcsi Fűrészüzemben, a Tabi Camping Vállalatnál kifogásolják a plafon bérezést. A Tanácsi Textilipari Vállalatnál helytelenítik a csoportos bérezés bevezet eset. mert a műszaki feltételek még nincsenek megteremtve. A Panutfonoipari Vállalat két Somogy megyei egységénél a dolgozók igazságtalannak tartják azt a rendelkezést, hogy a budapesti üzemekben műszakpótlékként havi loo Ft-ot, vidéken csak 7o Ft-ot fizetnek;, A munkások véleménye az, hogy az alkalmazott bérformák nem fejezik ki minden esetben a vállalati hűség elismerését, ÜJZ különösen ott áll fenn, ahol a munkák vannak besorolva. A nyereségrészesedés eddig alkalmazott rendszeréről is nagyon sok észrevétel hangzott el. A nagyvállalatokhoz, trösztökhöz tartozó gyárak, telepek dolgozói elmondották, hogy a kétségtelen előnyös nagyvállalati termelési, beruházási, felújítási, műszaki fejlesztési szervezet mintájára létrehozott nyereségelosztási un. "nagykalap" módszerrel nem értenek egyet. Ez nem teszi lehetővé, hogy a nagyvállalaton belül jól dolgozó és legtöbb eredményt hozó vállalat a tiszta jövedelemhez való hozzájárulás arányában részesüljön a nyereségből* A javaslatunk az, hogy a nagyvállalatokon, törsztökön belül-differenciáltan oszszák fel a vállalatok között a nyereséget. Bírálták még azt, hogy a kereskedelmi vállalatok évek óta nagyobb nyereségrészesedést fizetnek, mint a termelő üzemeké A bérrendszerben meglévő hiányosságok kijavítására már történtek intézkedések. A vállalatoknál a bérgazdálkodásban az utóbbi másfél évbun nagyobb szabadság érvényesül. Az ÉM Építőipari Vállalatnál pl a kiemelt építkezéseken 3 %-kal magasabb bért fizet-