MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1967
16. ő. e. 1967. október 6. (193-246. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó ipari munkások élet- és munkakörülményei, szociális és kulturális helyzete. Jelentés: 197-222
• : ' I / 5 nek. Néhány élelmiszer-ipari üzemben jól élnek a létszám megtakarítási prémium alkalmazásával. A munkások kedvezően fogadták ezeket az intézkedéseket. A gazdaságirányítási reform során bevezetésre kerülő anyagi érdekeltségi rendszer lehetővé teszi, hogy a megye üzemeiben a bérezés területén az elmaradást felszámoljuk. A foglalkoztatottság néhány kérdése. A megyében az elmúlt hat évben kedvezően alakult a foglalkoztatottság. A minisztériumi és a tanácsi iparban 569o fővel nőtt a munkások száma, A fejlődés ellenéra még mindig 29oo ipari, 2^oo énitőipari és 34-oo egyéb, összesen 6600 munkás és alkalmazott jar el a megyéből más megyébe dolgozni. Ugyanekkor más megyéből Somogy megyébe 28oo fő jar be dolgozni. Az üzemekben megbecsülik a jó munkásokat, ragaszkodnak hozzájuk. A vizsgált üzemek többségénél szak- és férfi segédmunkás hiánnyal küzdenek. A többmüszakos női munkaerőt foglalkoztató üzemekben krónikus létszámhiány van. /Pamutfonóipari V. Kaposvári Gyára, Baromfifeldolgozó V/ Az utóbbi időben fokozódott a munkaerők visszaáramlása a falvakba. 1967 január 1-től március 15-ig 14-27 dolgozó ment vissza a termelőszövetkezetekbe, A jelenlegi helyzet munkavállalás szempontjából lényegesen jobb, mint öt évvel ezelőtt. Az a dolgozó, aki munkát akar vállalni - néhány járási székhely kivételével elhelyezkedhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megyében nincs munkaerőfelesleg, A munkaalkalomra várók általában nem családfenntartók és szakképzetlenek. A Megyei Pártbizottság iparositási politikáját a munkások pozitiven értékülik. Ugyanakkor magállapitottuk, hogy a megye iparosításával kapcsolatos összefüggéseket a munkások többsége nem eléggé ismeri. Ugy nyilatkoztak, hogy örülnek a megye iparosításának, mert gyermekeik számára lehetővé válik, hogy korszerű üzemben vállaljanak munkát. A kedvezőbb elhelyezkedési lehetőségek magukkal hozták a szükségesnél nagyobb munkaerővándorlást. Ez elsősorban az üzemi törzsárdához tartozó munkásokat érinti kedvezőtlenül. Egyes szaks segédmunkások a jobb kereset reményében változtatják munkahelyeiket. A női munkaerőt foglalkoztató üzemekben a több műszak, az egészségi- és idegártalom nagy mértékbon hozzájárul a munkahely változtatásához. A megye gelenle-gi és várható munkaerőhelyzete indokolttá teszi a meglévő női munkaerőt foglalkoztató gyárak mellett népesedéspolitikai okokból több olyan ipari üzem létesitését is, amely férfi munkaerőt foglalkoztat. Olyan foglalkoztatási arányokat kell kialakitani, hogy a fiatalok itt a megyében találjanak munkát, és alapitaanak családot.
