MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16

Egyrészt akár az istállók építése, akárha gépek, és egyéb területen is, Azonkiviil itt a tavaszi mezőgazdasági munkák ideje, ha nem'forditunk^minden erőt e munkára, akkor a népgazdaságban jelentős kiesések lehetnek a mezőgazdasági termáek és állatok területén egyaránt. Határozottan szeretném aláhúzni, hogy sehol nem lehet szervezni uj tsze-ket, még azon a oimen sem, hogy a parasztok önként, maguk hozták létre, a járás nem volt kinn. Világos, hogy ez nem politikai visszavonulást jelent, hanem a helyes politikát, azt, hogy a mostani körülményekre támaszkodva szabta meg a Központi bizottság , hogy le kell állni. Ujabb fejlesztés csak az év befejezésével lesz, kukoricatörés'után. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy addig nem beszélünk róla és nem mondjuk meg világosan, hogy mindaddig folytatjuk ezt a munkát, amig Somogy nem lesz tsz megye. Az agitációt változatlanul tovább kell vinni. Konkrét szervező munkát a tsz községeknél, vagy a termelőszövetkezeteknél nem szabad végezni, A Központi Bizottság felvetette, hogy minden erőt a megszilárdításra kell átcsoportosítani, A vezetést kell megszilárdítani minden területen. Még nálunk'is, a megyében, de országosan is sok egyéni paraszt van, azokkal szemben nem szabad türelmetlenséget mutatnunk^ mert ezzel gyengítjük a munkás-paraszt szövetséget, és világosan kell látni, hogy a parasztnak nem könnyű, hogy a szocialista mezőgazdaság útját válassza. Ezekkel az egyéni dolgozó parasztokkal is jó kapcsolatot kell kiépíteni, Somogy megye helyzetét ha vizsgáljuk,akkor megállapíthatjuk, hogy 1956. november 4, óta alapjában véve a párt, állami és gazdasági szervek munkáját a fejlődés jellemezte. Voltak kisebb-nagyobb hiányosságok, tévedések és nehézségek'is, de alapjában véve a fejlődés volt jellemző. A Központi Bizottság politikai irányvonalának Somogy megyében a lehetőség szerint érvényt szereztünk. A párt egysége, megszilárdításának, a pártszervezetek kiépítésében eredményeket értünk el. Jelentősen nőtt a párt befolyása a munkások, parasztok, értelmiségiek és a kispolgárok között. Ma már azt mondhatjuk, hogy dolgozóink a megyei, járási párt vbol, üzemi pártszervezetek szavát követtác. Sikerült a szektáns elzárkózást - egyeket község kivételével - felszámolni. Sokat segített a tsz szervezés és az, ho»y kétszer két hetes pártiskolát szerveztünk a párttitkárok részére. Ugyanakkor nem tartjuk véletlennek, hogy értelmiségünk sorában, a pedagógusok a most folyó tsz szervezésből lelkiismeretesen kivettek részüket. Az állami és tömegszervezetek eredményesen végezték munkájukat, legjobban a politikai munkát az elmúlt választások mutatták meg. Elég sok választást végigharcoltam Somogy megyében, de - ahogy abban az időben a pártbizottság határozata is kimondta - ilyen politikai sikere még nem volt egy választásnak sem, Nem véletlen, hogy 99,9 %-& a választópolgároknak leszavazott és ebből 99.8 % a népfront jelöltjeire adta szavazatát. Ez megmutatkozik az ipar területén is. Minden évben Somogy megyében túlteljesítettük az ipari termékeket, 1957-ben lo4.3 %-ra, 1958-ban lo5 %-ra.