MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. március 17. (2-37. o.) - 1. A központi bizottság márciusi ülésének határozata, s ennek tükrében a Somogy megyére háruló feladatok. Szóbeli tájékoztató: 4-16

"U189­A munkások életszínvonala is növekedett, az átlagkereset majd­nem 3oo pt.-al emelkedett. Mindez azt bizonyitja, hogy a mun­kások hozzáállása megfelelő volt. A mezőgazdaság területén a termésátlagokat illetően lényegében az általános somogymegyei termésátlagokat elérjük, sőt nem egy területen tul is szárnyaltuk. 1958-ban az aszály következtében nem tudtuk elérni, de igy is a gabonánál 7.3 q-s átlagtermést takaritottunk be. A termelőszövetkezetbe ebben az évben mintegy 26o.ooo hold föld­területet vittek be egyéni parasztjaink, ehhez hozzászámaithat­juk még a tartalék területeket is. A belépett családok száma mintegy 28.ooo család. Két termelőszövetkezeti járásunk van, a siófoki és a csurgói járások. A megye egyik legértékesebb terü­lete, a Kaposvölgye dolgozó parasztsága is teljes egészében a szocialista mezőgazdaság útját választotta. Ily^en gyors fejlő­désre sem a pártbizottság, sem a tanács nem számitott. A mi vé­leményünk az volt, hogy megduplázzak a földterületet, és amikor megindult a termelőszövetkezetek fejlődése, akkor is az voltba tervünk, hogy mintegy 5o község legyen a megyébe. Most ez után az eredmény után a meglévő termelőszövetkezeteket kell rendbe­tenni. Az, hogy ilyen gyorsan jutottunk előre a fejlesztésben, véleményem szerint ez a tény a dolgozó parasztokat dicsáré. Az agitátoroknak könnyebb volt a helyzetük, mint a dolgozó parasz­toknak. Képzeljük el azt a középparasztot, aki állatokkal és felszereléssel rendelkezett, milyen nehezen tudott választani. A paraszt vivődött a régi és az uj ut között, s ezért érdemel me§ minden dicséretet. Az eredmény még azt bizonyitja, hogy azért tudtunk ilyen eredményt elérni, mert sikerült társadalmi üggyé tenni a szocializmus feladatát. Meg kell dicsérni az üze­mek munkásait is, akik kivették részüket becsületesen a mezőgaz daság szocialista átalakításából. így a cukorgyár munkásait es vezetőit, ahol nem volt^olyan időpont, hogy ne adtak volna se~ gitséget. Meg kell dicsérni a járási párt és tanács apparátusá­nak dolgozóit is. Szinte teljes egészében meg volt az egység a párt és tanács apparátusa között, egymásra voltak utalva és nem egy tanács volt, aki szinte teljesen kiüritette a tanácsházat, nem egy elvtárs betegen, 4o fokos lázzal dolgozott kint a terü­leten. Azt hiszem, nem vagyunk szerénytelenek, ha azt mondjuk, hogy a megyei pártbizottság osztályvezetői és a megyei tanács osztályvezetői, elnökhelyettesei is nagyon lelkiismeretesen dol goztak kint a területen, véleményem és javaslatom az±, hogy eze­ket az elvtársakat részesítsük elismerésbe. Látni kell azt, hogy pártunk helyes politikai vonala tanitotta meg a tömegeket, ho^y előre tudjunk menni, s hogy saját maguk győződjenek eg arrol,^ hogy a párt irányvonalai helyesek és az o érdekeiket szolgálják. Nagy tekintélye van a pártnak a parasz tok előtt és ez segített, hogy a dolgozó parasztok bizzanak a a párt célkitűzéseibe. A megyei és járási pártbizottságok irányvonalait jól alkalmaztu a megyében. Nagyon fontos tényező vihlt az, ho^y a megyei vezetői sokat tartózkodtak kint, a a tömegek között végezték felvilágo­sító munkájukat, tanácskoztak a parasztokkal stb. Nagyon sokat segitett még az, hogy mi is helyes parasztpolitikát folytattunk a megyében. Nem sértettük meg a középparasztokat és a kulákokat is ugy kezeltük, mint ahogy azt marjsxizmus-leninizmus előirja. Nem tartjuk véletlennek, hogy Somogy megyében egy párt községet kivéve a középparaszt ok elsőként léptek be a termelőszövetkezeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom