MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959
4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52
0148 \A\ fi községekben és járási esókhclyokcn, valamint a városban lakó -u-i-a-oknak igo-n sok dolguk van a helyi tf.r.aosokkal. A tanácsokról alkotott véleményük az, ho^-y hasznos ea jo dolog, íréftviselik •.. munkásosztály vezetését, de ezt nagyon bürokratikus mód -'-erekkel végzik, egyes kg Iveken nem veszik figyelembe a dolgozók panaszait. Elbeszél-ctéseiik folyamán néhány munkás oírnondotta, hogy nem tekinti saját államhatalmi szervének a tanácsot, mert nem vádi az 6 érdekét és ha problémája ven- küldözgetik jobbra-balra, végül nem, vagy rosszul intézik el ügyet. Türelmet lenek a dolgozók a lakáshelyzet meg** oldásával és "a tanács lakásgazdálkodásával kapcsolatban. Pl• * a Kaposvári Városi Tanács VB lakásügyi osztályáról igen rossz a véleményük. Ez részben indokolt is, mert az újonnan épült lakásokból igen kevés munkás részesült. 1958 novemberig 237 lakáskiutalás történt, ebből 72 munkás kapott, vagyis_3o %, de ezek között is van sok olyan, aki jelenleg igazgató, vagy egyéb más alkalmazotti munkakörben dolgozik és csak azelőtt volt munkás. A lakáskiutalások túlnyomórészt kispolgárok, értelmiségiek és egyéb alkalmazotti kategóriába soroltak részére történtek. / Elégedetlenség van még a munkásoknál a magánkisiper és a maí o'ánkcrcskodelem jövödelmével kapcsolatban, beleértve egyes értelmiségi rétegeket is. Felvetették a kérdést: ha a munkásosztály a vez-tő erő a proletárdiktatúrában, akkor miért vannak olyan rétegek, amelyek jobban élnek? A munkások nem értik, hogy ómig szükség van a kisiparosokra és kiskereskedőkre, addig ezek a rétegek jobban fognak élni a kis áruterme léc sajátosságainál fogva c Kifogásolták a kereskedelmi morál romlását, az elárusítók modorát, tisztaságát és az áruellátás tisztaságát. Nagyobb következetességet várnak a közéleti puritánság megteremtésében, határozott fellépést a túlzott igényű gazdasági^vezctőkkcl szemben és egyéb pártmunkásokkal szemben is. Bírálták a burkolt áremelést és ^ kereskedelmi minőség romlását. K A munkások soraiban i~on sok helytelen nézettel találkoztunk, ami zavarja a helyes es egészséges politikai nézet kialakulását. Ilyen pl ._ a j para*; ztclloncsc-ég. Különösen érezhető ez a vá\ rosban. Az a véleménye a munkásOknak, hogy a kormány és a párt intézkedéseivel sokkal kedvezőbb anyagi helyzetet teremt a parasztságnak, mint a munkásoknak és a parasztság kizsákmányolja a városi munkasokat <. Különösen érezhető ez a város piacán tapasztalható ma.as árakon keresztül, amire a munkások rendszerint hivatkoznak. A paraszti bevételt azonosítják a paraszti jövödelemmel. \ Értelmiségcilca.csség is tapasztalható. A munkásoknak az a vé\ lemegye, ho-;j a párt és a kormány igen 30k anyagi kedvezményt nyújt nekik és a jó fizetés mellett még magas prémiumot ia kapnak tcrvtcljcsítésük után, pedig a munkások termelték mdg azt. Az értelmiségnél csak anyagi érdeket látnak és azt, hogy a munkásosztály tartja el őket. \ Találkoztunk nacionalizmussal is, melyet a 25 éves Horthy uraXlom táplált és az ellenforradalom újból felszított. /Erdélyt, Felvidéket vissza./ Tapasztalható magyarkodás is a 48-ao
