MSZMP Somogy Megyei Pártbizottságának ülései (XXXV.1.b) 1959

4. ő. e. 1959. április 25. (38-77. o.) - 1. A Somogy megyében dolgozó munkások politikai, gazdasági és kulturális helyzete. Jelentés: 41-52

-4- tiíl n­iüari tanuló var. Ebből a városben.415 fő. A^ iskolai óllá­tottság Kaposvárott a legroszabb. EvroL ávro problémát jelent az oktatás céljira megfelelő helyiség szerzése, E miatt sűrí­tett megrövidített tanitási időt alkalmaznak, A technológiai l-.nitásra igen kevés idő jut. Gyenge az ipari tanulóknál a poli­tikai nevelés, üzomi pártszurvezotcink keveset törődnek az ipa­ri tanulók nevelési kérdéseivel. Van olyan fiatal is, aki^nem igen szereti a szakmáját, de akari közöttük olyan, aki iszakos­ság/ral, ledérséggel tölti szabad idejét. Néhány ^tanuló ^szak­mai" vizsgája után nehezen tud elhelyezkedni, hiányos képzettsé­ge miatt. Ezeknek azért.alacsonyabb a keresete - sLiríin változ­tatják műnk ah o1y ük c t is. A megyében dolgozó munkások nagy többsége egyetért a pártos c kormány politikájával, Egyetértenek a szocializmus építésével, növekedett ás erősödött bizalmuk a Szovjetunióval szemben. Az proletárintcenciin$^'^-n áthatja a dolgozókat. Nagy elismerés­sel nyilatkoztak a Ifunkás-Paraszt Kormány ellenforradalom óta elért eredményeiről ét; biznak a pártban. Helyeslik, hogy a párt őszintén és bítran beszelt a nehézségekről. Nem Ígérget, amit pedig igér, azt meg is valósítja. Sajnos ez a helyeslés nem mindig nyilvánul meg tettekben, A munkások ogyrészc a korábbi hibák hatása alatt passzív, tartózkodó, politikai kérdésekkel nem foglalkozik, n párt melletti bátor kiállás csak a párttagok­nál és az idősebb munkásoknál tapasztalható, í.íeg kell még em­líteni, hogy a passzív dolgozó': is a proletárdiktatúra ás a szocialista tábor erősödésével egyre közelednek a párthoz, A felsőbb párt- és állarív ezctéssel kapcsolatos elégedet'tróg'^ megvan. Ez jó, dö nun tapasztalható ez az alsóbb párt ás állami vezetésben dolgozó^elvtársakkal' szemben. A munkások sok hibát, lazaságot, oppcxfomümk látnak az alsóbb vezető kádereknél. A munkások elégedetlenek az iszákosság elterjedése miatt, ami alól nem mentesek a vezető káderek sem. Elégedetlenek a gazda­sági visszaélések, a korrupciók miatt is, Aat mondják, ha egy vezető lop, vasj bármilyon társadalmi tulajdon sértést követ cl, akkor jobbról, balról mentegetik, hotveníélekáppcn vizs­gálja',: ki az ügyet, végül bebizonyítják ártatlanságát. Pl. a tatarozó vállalatnál több százezer Ft-os kár mutatkozik. Az ot­tani főmérnököt és a vállalat vezetőjét egyszerűen áthelyezték más munkakörbe. Vagy pl, a Húsüzemben, ahol a felsőbb vezetőség nem engedte a bírósági felelcsségrevonást . Ugyancsak beszélnek arról, ^hogy a kaposvári jé: á-p. Eöldnr"., ^ _.eCV Vtkezctnél mutatko­zó hibákat és hiányosságokat elkenik. De ha egy dolgozó elvisz az tízemből egy neki szükséges alkatrészt, vagy félkész terméket, azonnal kirúgják, megbüntetik, sőt bírósági feljelentést tesz­nek ellene és,senki sem törődik azzal, hogy mi lesz a családjá­nak a sorsa. Általában az a vetemény a dolgosóknál, hogy a ve­zetők nem igen támaszkodnak a dolgozók véleményére egy-egy na­gyobb feladat^végrehajtásánál és nem kérik a munkások segítsé­gét,, A gazdasági vezetők keveset tartózkodnak a munkások kö­zött. Egyéni panaszaikkal, bajaikkal ncra foglalkoznak. A ter­melési értekezleteken jogosan felvetett panaszokra nem igen adnak választ. Keveset törődnek a munkások kezdeményezésével. A vezetők nem szeretik a bírálatot, mindjárt "fúrást" vagy rosszindulatot látnak mögötte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom