MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1989

8. ő. e. 1989. április 15. (2-202. o.) - Napirend előtt: A jelölő bizottság, a szavazatszámláló bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása. Javaslat: 118-119 - A mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Szóbeli jelentés: 6

- 8 Az utóbbi időben éjt nappallá téve foglalkozunk a pluralizmussal, platform és véleményszabadsággal, többpártrendszerrel, a politikai harc színterének kijelölésével, demokráciával, a történelem újrafelfedezésével, csak éppen arról beszélünk keveset, hogy miközben ezen kétség kívül fontos dolgokkal telik meg zúgásig a fejünk, addig egyre üresebb lett a társadalom és különösen egyes nagyon széles rétegek gyomra. A demokrácia nagyon fontos dolog,de a normális életszínvonal, a reáljövedelem, a megélhetés alakulása még fontosabb. És ez elől egy hatalmon lévő párt nem térhet ki sem nyugaton, sem keleten. A pártnak a maga politikai eszközeivel tennie kell a gazdaság, a fejlődés kiépítéséért és bármilyen pluralizmusra hivatkozva sem térhet ki a gazdasági hanyatlás felelőssége alól. Erre én azért hívom fel a figyelmet, mert véleményem szerint a választások alkalmával a széles néptömegek szemében lényegesebb lesz az életszínvonal, a megélhetés, a létbiztonság kérdése, mint a nagy mindenbe beleszólás, véleményalkotás lehetősége. Tudom, ez nagyon nehéz kérdés, mert a gazdaság eltorzult értékrendjeit, irányítási módszereit nehezebb változtatni és főleg benne eredményt elérni, mint a politikai kinyilatkoztatásokban, de enélkül mondhatunk mi amit akarunk, nem hisznek nekünk. Ebből következik, hogy bármennyire is a kormány döntése, de az uralkodó pártból eredően sajnos a mi politikánk része is az új vámrendelet és az autópályadíj is. Ezen indokok miatt tartom lényegesnek, hogy az MSZMP 15 pontosd programjából jobban kidolgozásra kerüljön a gazdaságpolitika és nagyobb teret és súlyt kapjon ez a Somogy megyei pártértekezlet döntéseiben is, mint, ahogy az az állásfoglalás-tervezetben szerepel. Úgy gondolom, az a pártmagatartás a helyes, mely nem direktívákkal, hanem okos gondolatokkal, javaslatokkal, kádermunkával jó irányba mozdítja a gazdaságot itt Somogy megyében, a lehetőségek határai között. A gazdasági kérdések nagy többsége az országos irányítás által predesztinált, de ott is lehet szavunkat hallatni, másrészt nyilvánvalóan vannak Somogy megyei irányítási és végrehajtási feladatok is. Tehát inkább nagyobb eredményeket a gazdaságban a pluralizmussal szemben, mint fordítva. A másik kérdéskör, amivel foglalkozni szeretnék az a mezőgazdaság helyzete az országban és megyénkben. Néhány adta, hölgy a nem benne élők részére is érzékelhető lehessen az élelmiszergazdaság helyzete: Ez az ágazat az ország állóeszközeinek 13,4 %-ával, a dolgozók 22,4 %-ával termeli meg a lakossági fogyasztás 41 %-át és az ország konvertibilis bevételének 24,5 %-át, rubelbevételének 13,5 %-át. Ezt úgy teszik, hogy az itt dolgozók havi jövedelme mintegy 11 %-kal kevesebb az ipari átlagnál, és az üzemek helyzetét mutatja, hogy a Somogy megyei 76 termelőszövetkezetből jó néhány helyzete szinte kilátástalan, több pedig a válság szélén van. Ezeket a tényeket egymás mellé téve kérdések tömege merül fel: - Miért és kinek érdeke az, hogy egy ilyen természeti adottságokkal megáldott ország mezőgazdasága ilyen helyzetbe került? - El tudjuk-e felelősséggel dönteni, hogy nálunk a mezőgazdaságra milyen szinten van szükség? Meddig kell az élelmiszergazdaságot és annak versenyképes vagy nem versenyképes voltát az életszínvonalpolitikának alárendelni? Az ország deviza helyzete, vagy pedig az ellátási feladatok határozzák meg a mezőgazdaság feladatalT? Ennek sorrendisége miért változik havonta és aszerint, hogy éppen ki beszél?