MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

76 energiafelhasználás, mondj ák, 6-7 százalékkal, Nyugat-Európában 30 százalékra csökkent az olaj fölhasználás és még sok minden. Ná­lunk még a középületeket, a lakásokat nem ugy fűtik, mint Nyugat­Európában, Angliában, ahol szigorú a 18 fok betartása, azon tul nem lehet energiát fogyasztani. Ha valakit rajta kapnak, akkor azt csúnyán elkapják. Nálunk még megmagyarázzák a Fővárosi Elektromos Müvek is, hogy miért ég nappal a lámpa az egész utcában, vagy egész városrészekben. Ha mi az energiánkat arra forditanánk, amire kell, ha tényleg szigorú rendet tartanánk, az jó lenne. Nagyon egyetértek azzal, amit Klenovics elvtárs mondott, hogy a rendet és a fegyelmet, a munkafegyelmet meg kell teremteni. Nem tudunk mi mást mondani a kongresszuson sem majd, mint azt, hogy tovább kell nekünk azon az utón menni, amelyet elkezdtünk a'78-as párthatározattal és folyta­tunk ugy, hogy a gazdásági szabályozónkkal, ha ugy tetszik, a gaz­dasági résznek a szorításával tovább rákényszeritjük a gazdálkodó szervezeteket az ésszerű gazdálkodásra, a versenyképesebb termékek kihozatalára. Mi most mondjuk, hogy szép eredményeket értünk el az utóbbi három évben a tőkés fizetési mérlegünk javitásában, az adósságot egy ki­csit sikerült csökkenteni. Tavaly mintegy 400 millió dollárral csök­kent a nyugati adósságunk. Akik a gazdaságban dolgoznak, tudják azt, hogy ez a nyugati export még a husipari termékek esetében is nagy­nagy állami támogatást élveznek. Ha ugy igazán, úgymond, a saját teljesítőképességünkkel kellene ott megbirkózni, akkor nem menne igyl Nem tudnánk eladni és raktározni sem tudunk olyan húst. Hát akkor bizony bajban lennénk. Itt a fölszólalók között jónéhányan ilyen gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Látom, hogy Nádorfalvi elvtársnak nagy sikere volt azzal, amit elmondott a tsz-ekről. Elvtársak! Ha érzelmi alapon lehetne ezt eldönteni, akkor én szi­vem szerint teljes mértékben igazat adnék Nádorfalvi elvtársnak. Ez azonban nem érzelmi kérdés. Ő azt mondja, hogy egyes gazdaság­talan vagy nem kifizetődő termelés visszaszorulna. Visszaszorul és mi lesz akkor, ha nem tart tehenet meg disznót, mert az számára nem kifizetődő, vagy hogy jön az ki, hogy kisebb a felvásárlási ár, drágább a takarmány. Annak a világnak mi a végéhez értünk már,hogy nekünk mindegy az, hogy 5-6 kg abrakkal állitanak elő egy kiló húst vagy három kilóból. Az, aki nem tudja, csak 5-6 kg-val eíőállitani azt a kg húst, az ne tartson állatot. Az számolja föl és adja el a kukoricáját annak, aki 3 kg-ból is tud egy kg húst eíőállitani.Ezek azok a szigorú törvények, törvényszerűségek, amelyek elől mi nem tér­hetünk ki. Azt mondom, igaza van Nádorfalvi elvtársnak, amikor azt mondja - itt emiitette a főiskola, vagy valaki, a boglári vezérigaz­gató elvtárs is -, hogy az agrárolló nyilik. Ez viszonylagos dolog, hogy meddig nyilik, vagy mi az tényleg, hogy az ipari árak és a me­zőgazdasági árak között az utóbbi időben nyilott ez az agrárollór Mi az iparnál is azt akarjuk, hogy ne érvényesíthessen olyan árakat a termékeiben, amelyek igazságtalanok, tehát nem fejezik ki azt az értéket, amelyet ráfordítottak, és még az értékarányos áraknál is figyelembe kell venni a világpiaci árakat. Abban az irányban kell keresni a kibontakozást és nem abban, hogy olyan árakat alakitsunk ki, amely eltér a tényleges értéktől, ráfordításoktól. Én nem tudok mást Ígérni, mint hogy nagyon föl kell tűrni az alsó fehérnemünket, aminek már vannak bizonyos kezdeti jelei. Tulajdon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom