MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

°rf 62 Nem mondok ujat: társadalmunk szinte minden rétege ezek miatt egyre ingerültebb és nem egyszer szélsőségekbe csap át. Szerintem innen is táplálkozik a helyenként tapasztalható vezetőellenesség. Van azonban mindennek egy nagyon pozitiv oldala is: biztosak lehetünk abban, ha az irányelvek szellemében, a XIII. kongresszus komoly döntéseket hoz annak érdekében, hogy folyamatosan, nem csapkodva, de határozott lépéseket tegyünk mindezekben a dolgokban: ezt a dolgozók minden rétege, döntő többsége üdvözli és támogatni fogja, különösen ha ez a folyamat a vállalati- intézményi szinttől egészen a kormányzati döntésekig mindent átfog. Meggyőződésem, hogy az eredményes és hatékony gazdálkodás érdekében igen nagy szükség lesz például gazdaságirányítási rendszerünk fejlesztésére, a vállalatok belső életének demokratikusabb alapokra helyezésére, egy elfogadható szociálpolitikai koncepcióra stb, mert jelenlegi helyzetünkből nyilvánvalóan következik, hogy a következő öt évre /különösen annak első felére/ nem hirdethetjük meg sem a gazdaság, sem a jövedelmek látványos fejlesztését. Helyzetünk biztatóbb mint korábban, de még mindig nehéz. Reméljük, hogy a külső föltótelek nem lesznek még rosszabbak, de ez ellen nem vagyunk bebiztositva. Komoly mértékben mobilizálni kell tehát belső tartalékainkat, mert ez adhat csak fedezetet elképzeléseinkhez. Mert ha ezt nem sikerül kielégítő mórtékben elérni és el akarjuk kerülni, hogy felboruljon az ország gazdasági egyensúlya, az ilyen esetben a hiányzó eszközöket ismételten a fogyasztás korlátozásával, azaz a beruházások megnyirbálásával és a fogyasztói árak emelésével kell előteremteni. Ezt senki nem akarja, és ezért is biztosak lehetünk abban, hogy a legnehezebb feladatokban is, ha jól csináljuk a dolgainkat, a tömegek velünk lesznek, mozgósíthatók és igen nagy energiákat lehet felszabadítani. Erre máris számos példa van, nemcsak a vgmk-k körében, hanem annál jóval több a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. E körülményeket figyelembevevő az irányelvek téziseiben, pártbizottságunk jelentésében és a határozati javaslatban megfogalmazott feladataink végrehajtásában olyan munkastílust és munkamódszert kell kialakítanunk elsősorban a pártpolitikai munkában, a tömegszervezeti munkában, amelyik: továbbra is igényes minden területen a szakszerűségre és pontosságra. De ezzel nem elégszik meg, hanem magas szintű igényt támaszt az emberi tényezők hasonló szinvonalu feltárására, a magatartást motiváló érdekek szómitásba vételére, az ütközések feloldására, olyan politikai, társadalmi légkör, közérzet kialakítására, ezek föltételrendszerére, amely nélkül céljaink megvalósítása szerintem elképzelhetetlen. A jelentés is mindenekelőtt erről az oldalról értékeli a tömegszervezeti munkát, köztük a szakszervezetekét is, hogy "elkötelezetten vették ki a részüket a kongresszusi határozatok, a megyei célkitűzések megismertetéséből és megvalósításából, hozzájárultak a párt tömegkapcsolatának erősítéséhez, sikerrel fáradoztak a tömegek mozgósításában és nevelésében". Ebből is és a munkánkat ért - mondhatnám jogos és nem is teljes körű - birálatból is világosan következik, hogy a szakszervezeti mozgalomban ezt a munkát kell tovább erősiteni.