MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

•w 63 Pártunk Központi Bizottságának 1983. októberi állásfoglalása nagyon nagy esemény volt a magyar szakszervezeti mozgalom életében* Felbecsülhetetlen segitsóget jelentett a számunkra, hogy az állásfoglalás vitája végig gyűrűzött valamennyi pártszervezetben és ezt követően a szakszervezeti szervezetekben is áttanulmányozták, megvitatták és kidolgozták a további feladataikat. Szeretnék ezekről röviden szólni. A gazdálkodást segitő munkánkban abból idnultunk ki, hogy a jól ismert követelmények /hatékonyság, minőség, anyag, energia, piac stb./ teljesítése a legalapvetőbb dolgozói érdek. Igst, hogy jelentős mértékben technikai és szervezési feltételek függvénye /a népgazdasági szintű szervezettségé is. De egyre nagyobb jelentőségűek az emberi tényezők. Nekünk pedig - az adott alapokon - mindenekelőtt ezeknek a javitásán, továbbfejlesztésén kell dolgoznunk. Ezirányu tevékenységünk igen széleskörű, sokat fejlődött, de még nem elég hatékony, ami részben rajtunk kivülálló körülményeken, de jórészt saját munkánk fogyatékosságain múlik. Az 1985. évi gazdálkodást segitő feladataink kialakitása kapcsán már elindult nálunk egy folyamat, amelyik a munka hatékonyságának jelentős fejlesztésére indul. Ez támaszkodni fog a vállalatok nagy részénél kialakuló uj irányitási ós szervezeti rendszerre. A lényege abban van, hogy a megoldaádó feladatok sokkal közvetlenebbül ós nagyobb hatásfokkal kapcsolódjanak az érdekeltségi rendszerekhez. Ezeket a kongresszusi határozat alapján újra kell gondolni ós a szeptembertől induló szakszervezeti választásoknak is várhatóan egyik fontos témája lesz. Mivel a gondolatot az uj szervezetre átálló vállalatok kapcsán vetettem fel, szeretném még hozzátenni, hogy véleményem szerint a központi irányitásban maradó vállalatoknál, sőt az intézményeknél sem maradhatnak ezek a dolgok változatlanul. A dolgozók sokoldalú érdekképviselete és érdekvédelme mindig fontos szerepet kapott a szakszervezeti munkában. "A szakszervezetek létezésének és tevékenységének alapvető oka és része az érdekvédelem ... e nélkül a szocializmusban sem szakszervezet a szakszervezet," E tevékenységűnk eddigi fejlődésével semmiképpen sem lehetünk elégedettek. A jelentós is határozati javaslat is megfogalmazza azt az igényt a szakszervezetekkel szemben, hogy: még nagyobb felelősségtudattal, megfelelőbb képviselettel, megfelelőbb kiállással végezzük ezt a munkánkat. Mélységesen egyetértve ezzel a követelménnyel, a következőket szeretném hozzátenni: A felelősségtudat többirányú követelmén/t foglal magában - a szakszervezeti mozgalom - mint a népi hatalom része, soha nem lehet gazdaságilag megalapozatlan, irreális, vagy pláne demagóg követelések zászlóvivője. Állami, gazdasági partnereink - ellenkező előjellel ugyanezt a felelősséget viselik, mert megalapozatlanul nem mondható ki valamire, hogy ez nem reális! /Pl: 5 % bór - 7 % ár./ Vegyünk egy példát: Az 1985, évi terv előirányozza a reálbérek szintentartását, persze népgazdasági szinten, számolva a hatékony-