MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.)

- , B 32 Nagyon fontos kérdésnek tartjuk a kutatómunkában való oktatói rész­vételt, elsősorban azért, mert a tudományos kutatás vállalása meg­tisztelő, de egyben kötelezettsége is az oktatásban és a tudományos kutatásban dolgozóknak. Meggyőződéssel valljuk, hogy a ma tudományos kutató intézeteinek a ma valóságához kapcsolódó társadalmi és gazda­sági feladatokat kell megoldani, és nem valamiféle misztifikált vagy asztalfiókba dugott kutatási zárójelentésizü anyagokkal kell foglal­kozni. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert ebben a szellem­ben végezte a főiskola oktató-kutató kollektiváia is tevékenységét, hiszen örömmel mondhatom azt, hogy kutatási szubvenció az 1980. évi szintről 1984-ben háromszorosára növekedett és ma már közel 25 millió forint kutatási szubvenciónak vagyunk a gazádi és gesztorai, közöttük olyan országos kutatási programokra, amelyek a kormány célprogramjai­hoz kapcsolódnak, továbbá olyan tárcaszintű kutatási feladatokat koordinálunk, amelynek eredményeként más egyetemek jönnek Kaposvárra és a mi koordinációnkban vesznek részt kutatási feladatok megoldásá­ban. Ezzel együtt jelentősnek tartjuk azt, hogy a vállalati szférá­ból is mintegy a fele ered a kutatási témáinknak és ebben ugyancsak egy nagyon szigorú társadalmi kontrollt vélünk megtalálni, meglátni, mert hiszen a mai nehezedő gazdasági viszonyok között tulajdonképpen a vállalatok meggondolnak minden kutatásra kiadott fillért, és csak azért hajlandók gazdasági áldozatot hozni, amelyből a vállalati ter­mékelőállitásban valamiféle gazdasági előny származik. Nagyon fontos intézményi összfeladatunknak tekintettük a kutatási eredmények termelő erővé válásának a folyamatában való aktiv rész­vételünket, amelyet az 1970-es évek végén tulajdonkeppen a termelé­si rendszerek megszervezésével véltünk a gyakorlatban megvalósítani. Az éllati termékelőállitésban Kaposvárról indultak ki azok a termelé­si rendszerek, amelyek ma átfogják a tej- és vágómarhatermelésnek, valamint a vágósertés termelésnek is nagyon jelentős részét, s tu­lajdonképpen a sertéshús termelés mellett a húsgalamb és a juhterme­lési rendszer jelenti és ezzel együtt teremtette meg a feltételét ahhoz, hogy ebben a Dél-Dunántúli régióban működő oktatási-kutatási fejlesztő intézethez közel hatszáz mezőgazdasági vállalat kapcsolódik különböző szintű kutatási feladatok vállalásával. Ugy értékeltük és tartjuk jelenleg is, hogy a termelési rendszerek alkalmasak arra, hogy mintegy kétoldalú transzmissziós lánc közvetitse egyfelől a kutató intézetekben előállitott uj kutatási eredmények gyakorlati termelő­erővé válását, másfelől onnan visszaáramoltassa azokat a gyakorlat számára megoldandó feladatokat, amelyeknek az érdekében a kutató in­tézeteknek és a kutatóknak működni kell. A későbbiek során ugy Ítél­tük meg, hogy célszerű a szétforgácsolt vállalati szférában képződő fejlesztési forrásoknak az integrációja is, ennek érdekében szervez­tük meg 1981-ben a Kaposvári Állattenyésztési Kutatási Termelésfej­lesztési Egyesülést, amelynek végső soron az a célja, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság tudománypolitikai határozataihoz kapcsolódva oldja és szervezze meg azt, hogy vállalati szférában kép­ződő fejlesztési alapokat integrálva és a különböző tárcaszintű programokhoz juttatott forrásokat egységesként kezelve tervezze meg és szervezze a kutatási eredményének, termelő erővé válásának a ra­cionális útját. Ugy gondolom, hogy ebben végzett úttörő munkánk is feltétlenül jelentős, mert ezzel együtt határozottan tudtuk segiteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének a javitását, a konvertálható árualapok és az export árualapok növelését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom