MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

Mező- és erdőgazdaság Gazdasági életünk meghatározó tényezője a mezőgazdaság. Az iparszerű termelés - kiemelkedő növekedési ütemével - a lakosság élelmiszer-szükségletének kielégítésén kívül jelentékenyen hozzájárult az exportfeladatok teljesítéséhez. Az ágazat 1984-ben csaknem egynegyedével több termelési értéket állított elő, mint 1980-ban. A növénytermelés meghaladta az állattenyésztést. Legdinamikusabban a sokrétű kiegészítő tevékenység fejlődött. A háztáji és kisegítő gazdaságok megtartották korábbi, magas szintű termelésüket. A gazdálkodásban jobban előtérbe kerültek a hatékonyság és a jövedelmezőség szempontjai. Nőttek a fajlagos hozamok, javultak a vállalati eredmények. Kedvezőbbek lettek a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az ágazat alapvető módon segítette elő a települések - mindenekelőtt a falvak — fejlesztését. Az állami gazdaságok élen járnak a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetésében, az iparszerű termelési kapcsolatok kialakításában. Élelmiszeripari kapacitásuk bővítésével megteremtették a jövedelmezőbb és biztonságosabb gazdálkodás feltételeit, fejlődésük kiegyensúlyozott. Nyereségük a termelési értéket meghaladóan nőtt; veszteséges gazdaság nem volt. A Balatonboglári Állami Gazdaság kombináttá szerveződött. A íerrnelőszöveflcezeteíc termelése csaknem egyharmadával, nyereségük egynegyedével nőtt. Kevesebb a veszteséges szövetkezet, mérséklődött a pénzügyi hiány, enyhültek az egyensúlyi gondok, létrejöttek a kibontakozás feltételei. Megerősödésüket előmozdította a központi szervek támogatása, a közgazdasági szabályozó rendszer módosítása. A megyei pártbizottság az országban elsőként kezdeményezte a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek felülvizsgálatát és helyzetük javítását. Az akció eredményeként a gazdaságok az átlagot meghaladóan fejlődtek. A magas szintű háztáji és kistermelést segítette a mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek támogatása, szervező munkája. Javult anyagi, műszaki-technikai ellátásuk. Nőtt az árutermelés, gyors ütemben fejlődött a sertéshizlalás. Gyarapodott a kiskert-tulajdonosok száma, kiterjedt az önellátás, ez is hozzájárult a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásához. A növénytermesztésben eredményeket hozott a biológiai alapok jobb hasznosítása, a műszaki-technikai feltételek és a talajerő-gazdálkodás javulása. A termelés rugalmasan alkalmazkodott a tájegységi és a helyi adottságokhoz. A szántóterület a korábbinál mérsékeltebb ütemben csökkent. Jelentősen változott a vetésszerkezet. Nőtt a kalászos gabonák és a napraforgó vetésterülete, csökkent a kukoricáé, a cukorrépáé, a burgonyáé. A fajlagos hozamok növekedtek. A gabonaprogrammal kapcsolatos célokat időarányosan elértük. 1984-ben csaknem egymillió tonna gabona termett. A takarmánytermő terület az előirányzatok szerint csökkent, a hozamok azonban nem emelkedtek a kívánt mértékben. A gyepgazdálkodásban csak részben valósultak meg az elképzelések. A technikai fejlesztés hatására javult a tömegtakarmányok minősége, szerény előrelépés tapasztalható a melléktermékek és a hulladékok hasznosításában. A kézi-munkaigényes kultúrák vetésterülete - különösen a szántóföldi zöldségtermesztésben - csökkent. Ennek ellenére a lakosság zöldségellátá15