MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 121-136 - Beszámoló: 236-296

sóban nagyobb fennakadás nem volt, a kiesést a kistermelés ellensúlyozta. Ezzel szemben feszültségek, egyenetlenségek keletkeztek a konzervgyár alapanyag-ellátásában. A szőlőtermelés, a borászat - integrált keretek között több irányban fejlődött. Ennek eredményeként a térség megkapta a Dél-balatoni Borvidék minősítést. A korszerűtlen, elöregedett szőlő- és gyümölcsültetvények nagy részét kivágták. A gyümölcstermő terület a nagy- és a kisüzemekben egyaránt csökkent, a hozamok azonban növekedtek. Szervezett és céltudatos, de a szükségesnél kisebb mértékű volt a melioráció, amely az adott helyeken 10 százalékkal növelte a szántóterületet, és jelentősen emelte a terméshozamot. Az öntözést gazdasági okok miatt nem tudtuk fejleszteni; aggasztó a berendezések elavultsága, kihasználatlansága. Kedvezőt/enü/ befolyásolta az állattenyésztést az alacsony jövedelmezőség, az építési költségek drágulása, a világpiaci helyzet és az értékesítési árak csökkenése. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben szinten maradt, a kisgazdaságokban erősen visszaesett. Folytatódott a tehénállomány szakosítása, és értéke is nőtt. A tejtermelés növekedése kiemelkedő. (Évente több mint 4200 liter tehenenként.) A sertésállomány és a hízósertés-értékesítés 1983-ig növekedett, azóta csökkent. Nem javult kielégítően a vágósertések minősége. Gazdaságossági és környezetvédelmi okokból 19 gazdaság megszüntette a sertéstartást. A juhászat fejlődését visszavetette a piac ingadozása. Több nagyüzem felszámolta vagy egyéni kezelésbe adta állományát. A baromfitenyésztés átmeneti válsága kevés gazdaságot érintett, mégis sok gondot okozott. Az exportlehetőségek szűkösebbé váltak, a termelőkapacitások kihasználatlanok voltak, romlott a jövedelmezőség. Napjainkban a fellendülés jelei tapasztalhatók. A kiegészítő tevékenység fejlesztése jelentékeny változást hozott a mezőgazdasági nagyüzemek termelési szerkezetében; itt állítják elő a termelési érték csaknem egyharmadát. A termelőszövetkezetekben az ipari tevékenység, az állami gazdaságokban pedig az élelmiszer-feldolgozás fejlődött számottevően. A kezdeti bérmunka jellegű vállalkozásokat az ipari és a mezőgazdasági üzemek közötti szorosabb együttműködés váltotta fel; társulások jöttek létre. A további fejlődést elsősorban anyagi és piaci akadályok nehezítették. A piaci viszonyok változása kedvezőtlenül érintette az erdő- és fagazdaságot az állami és a termelőszövetkezeti szektorban egyaránt. A SEFAGnál kismértékben csökkent a termelési érték, visszaesett a nyereség. A feldolgozóipari fejlesztés lehetővé tette az export növelését, ezzel egyidejűleg azonban mérséklődött a jövedelmezőség. Mindkét szektorban ütemesen folytatódott az erdők telepítése, felújítása és ápolása. A fagazdasági társulások száma nőtt, kiterjedtebb lett az integráció. Az értékesítési nehézségeket fokozta, hogy lanyhult a kereslet az alacsonyabb értékű fafajok és a ragasztott épületszerkezetek iránt. Csökkent a mezőgazdasági beruházás. A termelőszövetkezetek eszközellátottsága alacsony fokú, az állattartó telepek nagy része rekonstrukcióra szorul. Mintegy 6000 szarvasmarha- és 32 000 sertésférőhely épült - kevesebb, mint az előző tervidőszakban. Elkészült viszont a hal- és vadfeldolgo16