MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a XIII. pártkongresszus küldötteinek megválasztása. Szóbeli kiegészítés: 113-114 - Jegyzőkönyv: 148-151

tt7 Molnár Gergely elvtárs

, a HNF Csurgói Nagyközs. titkára: A kiadott beszámoló és a szóbeli előterjesztés, ahogy azt már az előttem felszólalók is megállapították, summázatát adja a XII. pártkongresszus óta megyénkben végzett teljeskörü munkának. Az előterjesztések joggal állapitják meg, hogy a fennálló, a népgazdaságot s egyben megyénket is sújtó nehéz gazdasági helyzet mellett megyénk egyenletesen fejlődött, sőt egyes ágazatokban kiemelkedően jó eredmények születtek. Rendkivül nagy dolognak tartom - és azt hiszem mások is -, hogy az öt év során üzemeink, szövetkezeteink döntő többsége eredményesen gazdálkodott, ha nem is mindig látványosan, de fokozatosan fejlődött. Ugyan ez a fejlődés jellemzi városainkat, községeinket és az itt élő lakosság életkörülményeit is. Gondok persze voltak, maradtak is, de pártunk nagy erénye, hogy a gondokról is mert és mer beszélni, vitatkozni az emberekkel. Munkám során szinte minden területen azt tapasztalom, hogy ha valamely, néha kényesnek itélt, vagy zsebremenő dolgot is nyiltan és őszintén megbeszéljük az emberekkel, azok nagy többsége azt megérti és az ügy mellé áll. Gondok általában akkor jelentkeznek, ha valamit elhallgatunk, netán mellé beszélünk, vagy az érintettek nélkül hozunk fontos döntéseket. Nagy fontosságúnak tartom az őszinte, nyilt légkörű beszélgetéseket és ezeken a beszélgetéseken a helyi kérdésekre az összpontosítást. Örvendetes, hogy az ilyen nyilt légkörű tárgyalások egyre inkább elterjednek, ahol aránylag nem nagy létszámú csoportokkal vitatjuk meg országos és helyi gondjainkat. Ilyen jó, nyilt légkörű fórumoknak tartom a városrészi illetve a falugyűléseket, amely fórum nagymértékben lehetőséget biztosit a szocialista demokrácia gyakorlásának és további szélesítésének. Tapasztalatom szerint a falugyűlésekre egyre inkább a mértéktartó a konkrét helyzetet figyelembevevő számadás és számonkérés a jellemző. Egyre kevésbé találkozni jogtalan követelésekkel, demagóg szólamokkal. Az apró falvas településeinken különösen féltő és aggódó hangon vetődik fel az adott kistelepülés gondja, jelene és jövője. Az itt élő emberek megértik és tudják, hogy az életkörülményeik nem lehetnek olyan összkomfortosak, mint a városlakóké, de a jelenleginél valamivel több törődést várnak. Ugyan kormányzati szinten elfogadott alapelv, hogy az apró falvak népességmegtartó erejét biztositani kell, de ez az alapelv nem mindig ugy érvényesül., ahogy azt az itt élők várnák és megérdemelnék. Mert vajon milyen elv alapján mondja ki a Somogy megyei Husipari Vállalat, hogy Csurgó térségéből ki kell jelölni nyolc községet, ahová minden terméket szállit, amivel rendelkezik, de hét községbe már nem szállit többek között főzőkolbászt, császárszalonnát és egyéb más terméket. Miért nem tudja ez a husipari vállalat megoldani a tőkehús félék vákumos előrecsomagolását és minden kisközségbe a kiszállítást. A boltok hűtőkapacitása legalább is a mi térségünkben ezt lehetővé tenné, de nem töri magát túlságosan más szállitó vállalat sem, hogy a kisközségek áruellátásán javitson. Egyes áruféleségekből olyan nagy kiszerelésekben szállitanak, hogy azt a kisbolt nem tudja fogadni. Ha meg fogadja, mire eladná lejár a szavatossága, és megbüntetik a boltost. Tisztázni kellene országos szinten mit jelent ma az alapellátás fogalma, mert, hogy nem csak kenyeret, lisztet, cukrot, sót,az biztos. Aztán itt vannak az aprófalvak közlekedési gondjai. Elismerésre méltó, hogy minden település bekapcsolást nyert az autóbusz közlekedési hálózatba, de egy-egy kistelepülésre csak reggel és este közlekednek buszok, elsősorban a kihasználatlanság indokával. Ha a jelenleg közlekedő 40-80 személyes buszokat vesszük figyelembe, ez talán igy is van. De miért nem tudunk 10-20 személyes buszokat is