MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1985

7. ő. e. 1985. március 9-10. (2-383. o.) - 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a XIII. pártkongresszus küldötteinek megválasztása. Szóbeli kiegészítés: 113-114 - Jegyzőkönyv: 148-151

8 gyártani és közlekedtetni, naponta többször is a kisközségek és a centrumtelepülés között. A közigazgatási átszervezésekkel nem egy település lakossága került olyan helyzetbe, hogy ha például egy igazolást kell a tanácstól beszereznie, akkor az az állampolgárnak egy egész napjába kerül. Ugy gondolom, ha tényleg komolyan vesszük a falvak népességmegtartó erejének elvét, akkor nem csak az út és vizproblémákat kell megoldani, hanem számos olyan apró kérdést is, amelyet érintettem, de olyanokat is, amelyekről nem szóltam /kulturális kérdések/. Tisztelt Pártértekezlet! Az irásos előterjesztés foglalkozik a háztáji és kisegitő gazdaságok kérdésével és többek között megállapitja "... hogy a háztáji és kisegitő gazdaságok megtartották korábbi magas szintű termelésüket és ezt a magas szintű termelést segitette a mezőgazdasági nagyüzemek és ÁFÉSZ-ek támogatása - szervező munkája". Én is azt hiszem, hogy ez igy van és ezzel a pártértekezlet teljes mértékben egyet is ért. Jó dolog, hogy azt ma már senki sem vitatja, hogy szüksége van-e az országnak a mezőgazdasági kistermelésre. A háztáji és a kisegitő gazdaságok társadalmi, gazdasági hasznossága elismert tény. Ismert, hogy a mezőgazdasági össztermelésnek egyharmada jó néhány zöldség és gyümölcsfélének, a vágósertésnek, tojásnak, méznek, vágónyúlnak 60-90 %-a származik innen. Falvainknak és az itt élőknek e termékekből., hasznából származó gyarapodása akár szemmel is lemérhető országosan is és megyénkben is. Csurgó és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlási forgalma 1984. évben 42 millió forint volt, a területünkön működő 5 termelőszövetkezeten keresztül értékesitett hizósertés értéke több mint 60 millió forint, a vágómarha értéke közel 10 millió forint. A fenti áruk együttes értéke mintegy 30 millió forinttal több, mint az ossz. termelőszövetkezetben kifizetett 1984. évi munkabér. Mintegy 8 éve a területünkön a népfront-mozgalom összefogva a termeltető és felvásárló szervekkel a maga sajátos eszközeivel intenziven segiti a háztáji és kisegitő gazdaságok termeltetését elsősorban a kertbarát körök szervezésével és működtetésével. Neves előadókat hivtunk meg egy-egy növényféleség vagy állatfaj termesztési- tenyésztési szaktanácsadására. Évenként megyünk különböző helyekre tapasztalatcserére, kiállitásokra. Egy sor uj termesztési - technológiai eljárás honosodott meg ezen idő alatt térségünkben. Pl. fóliás zöldségtermesztés, támlás uborkatermesztés, sövényalmás, támlás-málna termesztés stb. Jelentős előrelépés történt a szőlő kultúrában. A régi direkt termő szőlő egyre nagyobb mennyiségben kerül kivágásra és helyükre jó minőségű fajtákat telepitenek, modern technológiával. Szinte hihetetlen előrelépés történt a háztáji sertéstenyésztésben. A múlt évben eladott 14.100 db. hizósertés rekordnak számit. Több mint amire a 70-es években a nagyüzemektől térségünkben számitottunk. Jelentős hagyománya volt korábban vidékünkön a szarvasmarha tenyésztésnek. Sajnos a szarvasmarha állomány a háztájiban évről évre csökken, s ezzel együtt csökken a hizómarha értékesités is. Azt hiszem e terület az, ahol a legtöbb segitségre lett volna szükség, s a tenyésztők a legkevesebbet kapták. Mert nem csak az a gond, hogy a szarvasmarhát tartó gazdának mintegy napi 3 órával megnő a munkaideje, hanem az is, hogy a nagyüzemek sem tudtak megfelelő gépesítéssel télen-nyáron elegendő szálastakarményt biztositani. Nagy gond, hogy tönkre mennek a valamikor jó minőségű legelők, s nincs pásztor, aki őrizze az állatokat. Csak utalnék rá, hogy a szarvasmarha létszám