MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1980

6. ő. e. 1980. március 8-9. (2-301. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről. Szóbeli kiegészítés: 6-19 - Beszámoló: 158-215

4<o. Ipar, építőipar Az ipar intenzív és szelektív módszerekkel fejlődött. A fejlesztés forrásait ágazatilag elsősorban az élelmiszeriparban, területileg pedig főként Kaposváron és Barcson használtuk fel. A dolgozók számának növekedési üteme — a fejlődés intenzív jellegének megfelelően - lassult. Az előző tervidőszak évenkénti 800-1000 személyes növekedése 400-500-ra mérséklődött. A szakemberek száma szerény mértékben nőtt, de a felsőfokú végzettségűek hiánya nem szűnt meg, sőt fokozódott. A szakmunkások aránya javult. A termelés évente 7—8 százalékkal emelkedett, ez meghaladta az országos átlagot. A gép- és az élelmiszeripar termelése kiegyenlítettebben, az átlagosnál valamelyest gyorsabban, a könnyűiparé mérsékeltebben nőtt. A termelés növekedése döntően a munka termelékenységének emelkedéséből és a műszaki fejlődésből származott. Nagyobb lett az exportálható termékek részaránya, s 1979-re elérte a 20 százalékot. A kivitelnek csaknem fele tőkésországokba irányult. Az V. ötéves tervben várhatóan mintegy 6 milliárd forintot fordítanak a vállalatok ipari beruházásra. Ennek kétharmada az élelmiszeripar fejlesztését szolgálja. Az utóbbi években helyezték üzembe a Kemikál barcsi gyárát, a barcsi mészhomok-téglagyárat, a Csepel Művek kaposvári gyárát, a kaposvári tejüzemet, a húskombinát sonkakonzerv-üzemét, a Május 1. Ruhagyár marcali üzemét és a kaposvári nyomdát. A termelőüzemek 9000, a Gabonafelvásárló Vállalat 4120 vagon befogadóképességű szemestakarmány-raktárt építettek. Befejeződött a Kaposvári Ruhagyár és a Nagyatádi Cérnagyár rekonstrukciója. A régiek helyére a kaposvári pamutfonóban is modern gépek kerültek. Építik a Mezőgép Vállalat és a Videoton új üzemcsarnokait, folyamatban van a gabonaipar tárolótér-bővítése, a húskombinát és a cukorgyár rekonstrukciója. Előnyösen változott az ipar szerkezete, kedvezőbbé váltak területi és ágazati arányai. Kaposváron és Barcson kívül különösen Tab, Marcali, Nagyatád és Csurgó ipara fejlődött számottevően. A minisztériumi ipar súlya tovább fokozódott, s ez együtt járt a tanácsi ipar részarányának tudatos csökkentésével. A szövetkezeti iparban folytatódott a végleges telephelyek kialakítása, erőteljesebbé vált az ésszerű szakosodás folyamata. Az ipari szövetkezetek a korszerű kis- és középüzemek irányában fejlődtek. Nőtt az exportképesebb, a nagyobb szakmai igényű és magasabb fokú műszaki kultúrát képviselő ipari termékek aránya. A termelés gazdaságossága azonban a legtöbb helyen még nem javult a kívánt mértékben. Gondot okoz, hogy néhány nagyüzemben főleg egyszerűbb technológiájú termékeket gyártanak, s ez egyes körzetekben megnehezíti a férfi szakmunkások foglalkoztatását. Az eredmények nem feledtethetik, hogy a megye iparában a korábbiaktól eltérő feszültségek húzódnak meg. A munkaerő-szükséglet és -kínálat között még nem teljes az összhang. Ellentmondások keletkeztek az ipar továbbfejlesztési igénye és az infrastruktúra állapota között is. Ezek ipari körzetenként eltérő mértékűek, és az infrastruktúra más-más ágában mutatkoznak meg. 6