MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186 - Szóbeli kiegészítés: 5-21

3/1 30 - i&~ Igaz, hogy akik az osztályharc kegyetlen törvényei között formálódtak, érlelődtek, azoknak a túlnyomó többsége szilárdan helytáll. Az is igaz, hogy akkor csak azok maradtak meg a mozgalomban, akik rátermettek, alkalmasak, bátrak és önzetlenek voltak. Ugy érzem azonban, hogy ma a felszabadulás után 30 évvel nem olyan időket élünk, szerencsére nem olyanok a körülmények, amikor az embereket súlyos megpróbáltatások edzik,^formálják. Ma nem áll éles válaszút előtt az, aki funkciót vállal. Ma tisztséget vállalni és ellátni társadalmi megbecsülést jelent. Mindebből következik, hogy mai körülményeink között a hármas követelmény elveinek alkalmazása elengedhetetlen. Ma olyan káderekre van szükség, akik hozzáértőek, felkészültek, élvezik a tömegek bizalmát, közmegbecsülésnek örvendenek, de ugyanakkor tudják - és merik is képviselni -, az össztársadalom érdekeit. Tisztelt pártértekezlet! A káderek kiválasztásával és megítélésével kapcsolatban jelentkezik egy másik probléma, az, hogy a mérlegelhető tényezőket néha szűken, egyoldalúan értelmezzük és alkalmazzuk. Nem mindig mérlegeljük megfelelően, hogy a vezetők képesek-e a közösség érdekeit saját érdekeik elé helyezni. Yajon nem okoz-e több esetben problémát az, hogy egyesek többet várnak a társadalomtól, mint amennyit ők adnak a társadalomnak? Vajon nem találkozunk-e olyanokkal, akik nem képesek alávetni magukat a választott testületi döntéseknek? Vagy olyanokkal, akik a saját véleményüket megfellebbezhetetlennek tartják, s érvelés, meggyőzés helyett kinyilatkoztatnak, parancsolgatnak, utasitgatnak? Ezekre a jelenségekre sajnos nem egyszer csak olyankor gondolunk, amikor már a problémák megsokasodtak, és nincs más megoldás, mint a leváltás, a bizalom megvonása, a helytelen gyakorlatot folytató, a bizalommal visszaélő vezetőtől. Voltak olyan igazgatók, járási első titkár, tanácselnök, üzemi pártbizottsagi titkárok, tanácsi osztályvezetők, akiknek a megítélésében a végrehajtó bizottság nem volt mindig elég következetes. Egyesekkel tul hosszú ideig voltunk türelmesek, jóllehet, egy megfelelő időben alkalmazott kritikával, az önkritika kikényszerítésével, a nem kivánatos jelenségeket meg tudtuk volna akadályozni. Ugy gondolom, hogy le kell vonnunk azt a tanulságot, hogy a leggondosabb káderkiválasztás is csak akkor hozhat eredményt, ha a káderek nevelésével is megfelelően foglalkozunk. Kedves elvtársak! Gyakran elhangzik jogos vagy jogtalan birálatként, hogy egyes vezető kollektivák - működjenek azok akár párt-, állami-, társadalmi vagy gazdasági területen -, hivatalnokokká válnak, eluralkodik náluk a hivatalnoki szellem és a vezetési gyakorlatban nem kivánt munkastilus alakul ki. Azt hiszem, hogy