MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186 - Szóbeli kiegészítés: 5-21

M - 31 az észrevételeknek egeres esetekben van reális alapja, mert hivatalnoki magatartást és munkastílust látok a következő jelenségek mögött: - a felelősségvállalástól való rendkivül nagyfokú húzódás; - a bátor véleménynyilvánítástói való faelem; - az ellentétes nézetek ütközése előli kitérés; - az óvatos lavirozgatás, az elvtelen helyezkedés és alkalmazkodás; - az uj utak, az uj megoldások keresése helyett a réginek ismételgetése; - a túlzott papirmunka, minden intézkedés és lépés Írásos dokumentumokkal való lefedezése - és igy tovább. ügy gondolom, hogy ezek után joggal vetődik fel a kérdés: hogyan védekezzünk az emiitett jelenségek ellen, és hogyan védjük meg kádereinket a hibáktól. Meggyőződésem, hogy a hibák forrását nem egyedül a kiválasztásban, hanem mindenekelőtt a nevelésben kell keresni. Ebből következik a feladat is: a vezetőkben olyan emberi, magatartásbeli és morális tulajdonságokat kell kifejleszteni, erősiteni, mint a hivatástudat, a lelkiismeretesség, a megbízhatóság, felelősségérzet a tömegkapcsolat javitására, a munkahelyi és az üzemi demokrácia fejlesztésére irányuló készség és mindenekelőtt a párt politikájának meggyőző képviselete. Minden szintű vezetőnek - dolgozzék bármilyen területen -, tudatában kell lenni annak, hogy a munkásosztály bizalmából került vezető pozicióba, és ennek meg kell nyilvánulnia a mindennapi tevékenységében is. Ez nagyon fontos követelmény, mert a példás vezetői gyakorlat tömegessé válásával, a jó vezetők elvszerü támogatásával küzELhetünk a leghatékonyabban, a helyenként jelentkező vezetőellenes demagógia mindennemű megnyilvánulása ellen. Felmerül a másik kérdés is: vajon mi nem járulunk-e hozzá a hivatalnoki szellem, a bürokratikus munkastílus kialakításához azzali hogy nem mindig biztosítjuk valamennyi káder optimális leterhelését? Szerintem igen. Napjainkban eléggé általános az a gyakorlat, hogy felmérjünk, vizsgálunk, elemezünk, és egymást érik a jelentések és intézkedési tervek. Ez a tény számtalan esetben kapkodáshoz vezet, mert nincs elég idő az elmélyüléshez, a gondolkodáshoz, a végrehajtásnál jelentkező hibák, problémák menetközbeni alapos tanulmányozásához, kiszűréséhez. Nemegyszer az emiitett okok miatt hajrá hangulat uralkodik el, gyakori a türelmetlenség, az ingerültség és ezek komoly hibákhoz vezethetnek.