MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

Üzem- és munkaszervezés A politikai és állami szervek 1971—1972-ben megjelent határozatai nyomán megélénkült az üzem- és munkaszervezési tevékenység. Az első két évben a témával a politikai és a társadalmi szervezetek foglalkoztak a legtöbbet. Az ágazati és a nagyvállalati vezetés intézkedési terve is későn készült el. A pártszervezetek nem mindenütt tudták meghatározni a gazdasági vezetőkre és a társadalmi szervezetekre háruló, a helyi sajátosságokkal, adottságokkal összhangban álló követelményeket. A szervezésfejlesztési tervek többsége ésszerűsítési, operatív terv. Egy részük csak általános, elvi feladatokat fogalmazott meg, más részük viszont apró feladatok tömegét tartalmazza, és túlméretezett. Az üzem- és munkaszervezés alapvetően a vállalatvezetés feladata, de folyamatos politikai támogatást igényel. A pártszervezetek nevelő, mozgósító munkával nyerjék meg az ügynek a vezetőket, a munkásokat, a dolgozókat és az üzem- és munkaszervezésben jártas szakembereket. Magyarázzák meg e munka politikai fontosságát és a termelés gazdaságosságát javító hatását. Kezdeményezzék a gazdálkodás hatékonyságának növelését elősegítő komplex és ésszerű takarékossági tervek kidolgozását. Ezek középpontjába a célszerű energia- és nyersanyagtermelést, -felhasználást kell állítani. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termékek minőségének javítására, a munkaidőalap kihasználására, az állóeszköz-gazdálkodás és a beruházás hatékonyságának javítására. A párt- és tömegszervezetek érjék el, hogy a takarékosság váljék társadalmi üggyé. A területi és vállalati tervek végrehajtása során érvényesítsék a takarékossági szempontokat, és mozgósítsák a szocialista munkaversenyben és az újótómozgalomban résztvevőket. Üzemi és szövetkezeti demokrácia Az üzemi demokrácia formájában és tartalmában sokoldalúbbá vált. A közösségek egyre jobban beleszólhatnak a vállalati döntésekbe. Működnek az üzemi demokrácia közvetlen és közvetett fórumai. Hatékonyságuk azonban nem egyforma. A szocialista brigádok és brigádvezetők értekezletei, a csoportos beszélgetések szerepe nőtt. Ezzel szemben a termelési tanácskozások vesztettek korábbi jelentőségükből. A gazdasági vezetők mindjobban eleget tesznek az üzemi demokrácia követelményeinek. Az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia dialektikus kölcsönhatását azonban még nem mindenhol ismerték fel. A pártszervek és -szervezetek többsége rendszeresen segíti a társadalmi szerveket az üzemi demokrácia szélesítésében. Fejlesztését azonban nehezíti, hogy sok helyen nem támasztanak megfelelő követelményeket a gazdasági vezetőkkel szemben. Az üzemi demokrácia érvényesülésében alapvetően kedvező irányzat tapasztalható. A fejlődés mértéke azonban — különösen a szocialista demokrácia többi eleméhez viszonyítva — nem kielégítő. A hangsúlyt a tu43