MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1975

5. ő. e. 1975. március 1-2. (2-248. o.) - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról. Állásfoglalás a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetről. Beszámoló: 127-186

Megyénk dolgozóiban erősödik az a felismerés, hogy a szocializmus építése nemzeti és egyben nemzetközi ügy. Az emberek tudják, hogy áldozatos munkájuk mellett eredményeinkben nagy része van a Szovjetunió segítségének és a testvéri szocialista országok nemzetközi együttműködésének. Ezért azt vallják, hogy további fejlődésünk alapja a magyar és a szovjet nép barátsága, a szocialista közösség országaival való sokoldalú együttműködés. A szocialista hazafiságot beárnyékolja a nacionalizmus több maradványa. Időnként felerősödik a határok történelmietlen szemlélete, a nemzeti hagyományok nem szocialista értelmezése. Egyesek túlbecsülik eredményeinket, s a szocializmus sajátos magyar modelljéről beszélnek. Az elmúlt években — elsősorban a munkások és a fiatalság körében :

— fokozatosan csökkent a vallásos eszmék hatása és a különböző egyházak befolyása. Az általános iskolákban egyre kevesebb a hittanra beiratkozottak száma. Növekszik a társadalmi ünnepségek (névadók, KISZesküvők, társadalmi temetés) aránya. A vallástól való elfordulás azonban nem hozza magával automatikusan a tudományos materialista meggyőződést. Az osztályharc mai helyzetéről, formáiról, szükségességéről többféle nézet figyelhető meg. Sokan nem értik az osztályharc lényegét, ezért azt tartják, hogy nincs is osztályharc (mert nincsenek olyan látványos osztályütközések, mint a szocializmus építésének kezdeti szakaszában). Egyesek a békés egymás mellett élés politikáját kiterjesztenék az ideológiára is. Többen félreértik az egyházakkal való megegyezést is. Nem értik eléggé, hogy a politikai együttműködés nem zárja ki, sőt megköveteli az ideológiai harcot. Tömegpolitikai munkánkban ezért továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk e fontos ideológiai kérdésre. A kispolgáriság értelmezésének tisztázását fokoznunk kell. Az anyagi jólét növelésére tett erőfeszítéseket ugyanis többen a kispolgáriság jeleként fogják föl. Mások a párt életszínvonal-politikájával próbálják igazolni a nyerészkedést. A tömegekben fokozódott a kispolgári jelenségek elleni érzékenység, a kispolgáriság elítélése. Elsősorban a munkások vetik fel, hogy fokozni kell az anyagiasságra törekvők ellenőrzését, meg kell szigorítani a felelősségrevonást. Az emberek többsége azonban leszűkíti a kispolgáriságot az anyagiasságra. Nem tudtuk még megértetni, hogy a politikai álradikalizmus, a liberalizmus és a közömbösség is kispolgári magatartás, pedig mindhárom jelenség előfordul. Az eszmei-ideológiai harcot e jelenségek ellen is fokozni kell. Nehezíti a kispolgári nézetek elleni eredményes harcot, hogy egyes vezetők és a párttagok egy része nem tulajdonít jelentőséget a kispolgáriság leküzdésének, eltűri azt, sőt egyes esetekben maga is kispolgári magatartást tanúsít. A kommunista vezetők példamutatása nagy hatást gyakorol az emberekre. Szigorúbb követelményeket kell állítani minden vezető elé, és jobban meg kell követelni a személyes példamutatást, a jogok érvényesítésében pedig a mértéktartást. A kispolgáriság elleni küzdelem nemcsak ideológiai feladat. A szocialista termelési és tulajdonviszonyok erősítésére, védelmére, továbbfejlesztésére, további törvényekre, rendelkezésekre, tehát adminisztratív rend2!)