MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1970

4. ő. e. 1970. október 31. – november 1. (2-165. o.) - 2. Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelvei és a szervezeti szabályzat tervezet vitáinak tapasztalatai, javaslat az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásokra. Javaslat. Hiányzik - Szóbeli kiegészítés: 12-15

-fö _ 74 amelyeket a Megyei Tanács rendeletei és állásfoglalásai biztosit számunkra, akkor véleményünk szerint sokkal jobb lesz a helyzet e tekintetben is. Ili szeretnénk jelenteni azt, hogy nem minaen munkaerő moggással szemben lépünk fel, mert egyetértünk azzal a munkaerőmozgással, amik a demográfiai mozgás következtében adódnak elő. egyetértünk azzal is, hogy a dolgozók közelebb kerülhessenek saját otthonukhoz ós egyetértünk azzal is, hogy a dolgozóknak jogukban álljon ott elhelyezkedni, ahol jobban megbecsülik a munkájukat, anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. Pártszervezeteinknek, gazdasági vezetőinknek tovább kell javítani a munkásokkal való törődést, és mindent el kell kö vetni annak érdekében, hogy ne mondjanak le olyan könnyen egy-egy dolgozóról a vállalatok és gazdasági vezetők, mint az napjainkban megtörténik. Érvényt kell szerezni véleményünk szerint a Megyei Tanács határozatának, és fel kell lépni azokkal a vállalat-vezetőkkel szemben, akik nem tartják be az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, mert úgy látjuk, hogy ennek fő célja az, hogy ténylegesen rend legyen a munkaerő-rmozgás tekintetében is. A fentieken túl, véleményünk szerint jelentős ingézkedéseket kell tenni a vezetés színvonalának emelése érdekében gazdasági vezetőinknél, szövetkezeteinknél, vállalatoknál, de hozzá tehetném, hogy a többi területen is, állami-, párt, és egyéb más területeken is. Véleményünk szerint a párt-, állami és gazdasági vezetés viszonylag nagy része gyorsan tudott alkalmazkodni az új körülményekhez, ezért a reformot sikerült a kezdettől törésmentesen alkotó módon megvalósítani. Pártszervek ós az alapszervezetek hatékonyan tevékenykedtek a gazdaságpolitikai kérdések megértetése és alkalmazása érdekében. Ösztönözzék a vezetőket a gazdaságvezetés önállóságának, felelősségének és hatékonyságának növelésére. Az új gazdaságirányítási rendszer hatására fejlődött a hoszszabb távlatokban való gondolkodás, a közgazdasági szemlélet a vezetőknél, és a beosztottaknál egyaránt. Több konkrét intézkedés történt a szakemberek számának növelésére, a munkakörülmények javitása, anyagi- és erkölcsi elismerésének növelésére. Megnőtt az igény a magasabb szintű politikai és szakmai képzés iránt, következetesebben érvényesülnek a káderpolitikai elvek. A vezetők többsége szakitott az egyoldalú szemlélettel és a gazdálkodás egészének a javitasára törekszik. De nem mondhatjuk el sajnos azt, hogy mindenütt igy van és, hogy mindenütt megfelelő előrehaladás volna a vezetés színvonalának tekintetében.