MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

legaktívabb, legalkalmasabb dolgozóit tervszerűen felvegyék pártunk soraiba. Van olyan alapszervesetünk, ahol évek'óta nem vettek tel tagjelöltet. Ezt még tetézi az a tény, hogy éppen esekben a kösségekben gyengék'a tömegszervezete! is. így alakul ki az a helyzet, hogy van ugyan néhány kormaunistánk, de esek politikai tevékenysége lányegében a párttaggyűlésékre 'korlátozódik, azon tul' nem igen terjed. iapasztaliiató bizonyos elzárkózottság, befelé fordulás, nagyobb létszámú pártszervezetünknél is, melynek jaáros voltáról azt hiszem senkit külön meggyőznünk ne:.; kell. ;-z előbbiből következik ,.• második ilyen gátié körülmény. Est én ugy fogalmaznám meg, hogy hiányzik egy sor helyen a párttagok és iártonkivüliet közjötti kölcsönös bizalom, bem eggsser tap sztaljuk hogy egyes községekben párttagjaink általában beszélnek és olyan jelzőket használnaka köfség lakóira, mint pl. "esek a reakció szekértőiéi", vagy " az amerikaikat. várják" vagy "ezeket egyáltalán nem érdekli a politika" stb. Azt gondolom ez ismerős hang sokunk számára és nem azt mutatja, hogy túlzottan bíznának ezeken a helyieken a dolgozókban. Ha viszont ezekben a községekben a pártonkivüliekkel beszélünk, akkor nem valami dicsérő szavakat mondanak egyes párttagokról. I?el kell tenni a kérdést, hogy ilyen vagy hasonló légkör kinek kedvez? Ilinek van belőle haszna? Pártunak 'semmiesetre sem. Eppez ezért fel kell ellene lépni. Nekünk nemcsak arra van szükségünk, hogy a párt általános plitikáját ismerjék el a dolgozók, hogy abban bízzanak, e mellett arra is szükségünk van, hogy a helyi elvtársakban is bízzanak, hogy a helyi elvtársak munkájukon'keresztül olyan elismerést vívjanak ki a maguk számára, oly kölcsönös bizalom alakuljon ki párttagok ós pártonkivüliek között, amelyre minden időben, minden munkában épiteni lehet. Csak igy válhat képessé egy alapszervezet, hogy betöltse szerepét, hivatását. A harmadik gátló körülmény az itt-ott megmutatkozó elbizakodottság Sajnos szaporodnak

1 az olyan jelenségek, melyek azt mutatják, hogy egyes elvtársak elért eredményeink láttán ugy gondolják, hogy minden rendben/Vaií, jól megy minden, a kommunistáknak kisebb erőfeszítésekre van szükségük, mindent el tudnak érni. Igaz, nagyok az eredményeink, ezt nem is akarjuk kisebbíteni, de ebből arra a következtetésre jutni, hogy most már az embereket nem kell meggyőznünk ügyünk igazáréi, politikánk helyességéről, hogy nem kell 'ugy dolgozni,, hogy az emberekben az a tudat éljen, hogy a kommunistákat érdemes támogatni, segíteni, mert a kommunisták a nép ügyét szolgálják, mérhetetlen káros volna számunkra. Ki már elkövettük egyszer azt a hibát, hogy előbbre szlad|unk, nem győztük meg a dolgozókat ügyünknek 195o-52-ben, mikor bizonyos szakadás volt ,a párt és a tömegek közti kapcsolatban. Dárágán-fizettünk érte. És akkor az elbizakodottságból is fakadt. Ebből okulva fel kell lépni as elbizakodottság, önteltség, parancsolgatás minden megnyilvánulása ellen. Dolgozzunk szerényen, fáradhatlanul és akkor növekszik majd az a szimpátia, ssipatizáns tömeg, mely a pártot'veszi körül és amely nélkül a párt eredményes munkát végezni nem tud. k