MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959
1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79
-Á'Hozzászólások; ^ lí a g y Lajos elvtárs megyei Párt VB. PTO. vezetője: A megyei pártbizottság beszámolója"elemezte az elmúlt években végzett munkánkat. Megemlítette azokat az eredményeket, melyeket elértünk, de felvetette azokat a hibákat is, amelyeket munkánk folyamán elkövettünk. Ezzel az értékeléssel a magam részéről egyetértek. Yalótény, hogy az elmúlt években jelentős eredményeket értünk el a megyében, a párt , erősítése, ipar, mezőgazdaság és kultúra területén. Az elért ered-^. menyek alapja kétségtelenül: Pártunk Központi Bizottságának helyes, következetes, ingadozás mentes politikai vonal vezetése volt, melyet véleményem szerint itt soiaogy megyében a megye kommunisáti kisebb hibákt-1 eltekintve helyesen tudtak realizálni, s a.' politikai támogatására ^megtudták győzni a munkások parasztok, értelmiségiek tizezreit. f Enélkül nem érhettünk volna el olyan eredményeket amilyenekről ma • számot adhatunk. Az elért eredmények e&ismerésónek ellenére felszólalásomban első kérdésként mégsem az'eredményekről kívánok beszélni, hanem néhány olyan fogyatékosságról, mely gátja annak, hogy még nagyobb eredményeket érhessünk el. Egészébe véve pártunk bár számszerűleg kevesebb, de ©rős, ütőképessé, egység, fegyelem, tömegbefolyás szempontjábél erosebb ma, mint volt a Magyar Dolgozók Pártja. Ezt teel kell ismernünk, mert igy van. Ennek ellenére meg kell mondanunk, hogy • jónéhány községben még gyengék vagyunk, s e községekhez tartozik nem egy termelőszövetkezeti községünk is, ahol a párttagok száma nem éri el még a lo főt sem. Eell-e bizonygatni, hogy az ilyen helyeken többirányú nehézségeink vannak, melyeknek forrása: a számszerűleg is erős kommunista pártszervezet hiánya. Erre a hiányra vezethetők'vissza nehézségeink túlnyomó része, mellyel; ma a falun találkozunk! Ha ez igy van akkor 'meg kell keresnünk és el kell távolitani utunkból azokat a gátló körülményeket, melyek az erős falusi pártszervezet létrehozásának útjában állnak. Természetes, hogy ezt mi egy-két hónap alatt nem tudjuk elvégezni, de erőteljesebben hozzá kell fogni módszeresebben, tervszerűbben, ebben az irányban kell tevékenykedni. Itt én nem csak a tiztagon alili pártszervezetekre gondolok, hanem a számszerűleg nagyobb létszámú pártszervezetekre is. A magam részéről legalább 5 olyan gátló körülményt látok, mely gátolja, a párt számszerű de különösen befolyásának gyorsabb ütemű növekedését, elsősorban falun. Az egyik ilyen: Az emiitett helyeken a kommunista pártszervezet, a kommunisták elzárkózottsága, befelé fordulása. A kislótszámu pártszervezet tagjai élik a maguk szervezeti életét,'taggyűléseket tartanak, tanácskoznak egymás közt, beleszólnak, hogy ki tegyen a boltos, az italbolt vezető, a felvásárló stb. Tartják a tanácsvezetőivel, a kapcsolatot, de a falu politikai hangulatának irányítására nem futja erejükből. A falu politikai hangulatát befolyásolja, a Párt KB.-nak és a Kormánynak az általános politikája, mely találkozik az egyes dolgozok érdekeivel. Egyébként a falu maga nem igen érzi, va ;y tapasztalja, hogy létezik ott a faluban pártszervezet, akikhez tanácsért lehetne menni, aki ]negmagj r arázná, választ adna olyan kérdésekre, amiket esetleg nem értenek, aki igyekezne megmagyarázni azt. hogy mi, miért, és kiért történik ebben az országban. Igaz, nehéz ezeknek az elvtársaknak a helyzete, de még jobban neheziti helyzetüket az a tény, hogy nem is törekednek arra, hogy a falu
