MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

Itt kell di:kf erenciá?.ni, hogy kivel szenten és miért milyen lessz a felelőségrevonáe merve. Ehhez szükséges a helyes politikai felkészültség, a várt politikájának ismerése és helyes értelmezése, A negyei pártvezetés azzal is szilárd alapot i eremtett munkánkhoz, hogy a kk. Ül káró ág a 1953- április 11-i határosaiéval a társadalmi tulajdnn védelmét a szűkebb rendőri vagy igasságszolgálgaiási feladatokon tul állami és gazdasági szervek elsőrendű kötelességévé tette, köbb esetben a megyei pártvezetéssel közösen teremtettük meg azt a -lehe tőséget, hogy ga yasdasáai vese tok he vonásával megbeszélt dk munkáid: ilyen irányú •zenyke doszt. kormányunk intézkedése jelentés fegyvert' adott kezünkbe, az erkölcsi bizonyítványok bevezetésével és eszel élve eddig sikerült lo9 főt megyénkben a gazdasági élet kulcspozícióiból mint büntetett clőéÜeiü személyekot eltávolítani. Hiba munkánkban, nogy a megyei parxvezezeo politikai irányvonalának érvényesítése mellet'';,- megfeledkeztünk ezeknek az úgynevezett - priussoo etkölvsi bizonyítványok ellenérzéséről és igy maradtak még visssza^leváltásra kerülő büntetett előéletű személyek, kb. 4o-5o tő. k gazdaságvesetők igaz hogy sokat tettek saját területükön a társadalmi tulajdon védelmének érdekében, azonban nem vált még minden gazdaságvezető véirévé .a szocialista tulajdon védelme, pedig a párthatározat nyomatékosan meghatározza a tennivalókat, hagy még a lazaság és sok helyem ugy kezelik a társ, tulajdont, mint a csáki szalmáját. kagyobb fegyelmet a gazdaságvezető elvtársak, mert nem törhet jük, hogy az ellenérzés elmulasztásáért igazgatók, vesetők börtönbe kerüljenek, A

3 o.:következendő időben változtatni kell esen a területen is, mert a I12

t 1953 dec. határozata eredményeképpen bővült, nőt megyénkben is a társ.- tulajdon és megnetk a fokozott védelmet igénylő mezőgazdasági objektumok száma, kazel nekünk számolni kell, a rendőri munka egész tevékenységének irányi tásáteau. A beszámoló elemezte, hogy az átalakulás uj helyzetet teremtett és ezek uj problémák elé állították a megyei pártvezetést. Az uj helyzet az ellenséges és bűnöző személyek különböze kategóriáit, a szövetkezeti mozgalom gyors előre törése meglepte, a kezdeti időszakban ás viszonylag passziv álláspontra helyezkedtek. Csak példának emlitve, 1953-ban összesen a tsz-ek kárára 43 bűncselekmény történt, vagy izgatás alig volt. 3z is kifejezi a visszahúzódást a fenti elemek rászéről. később ezek az elemek mind inkább magukhoz tértek, és tevékenységük megmutatkozik izgatásban, rémhirterjősziesben, a szövetkezeti vagyon eltulaj donit áoában. Ebben az évben már október l-ig a xsz-ek kárára 77 bűncselekmény történt, Ebből 53 a III. negyedévre'esik. Esek a számok azt mutatják elvtársak, hogy a volt csendőrök, jobboldali pártok tagjai, kupecek, kulákok Qfj^- része fokosotabban aktivizálódik, és az igy kialakult helyzet szükségszerűen veti fel az éberség fokozásának kérdését, a párt, állami, a rendőri és társadalmi szervek részére egyaránt, megyénk jellegéből fakad, hogy nálunk is az osztá lyfrard fő területe a falu. Azokon a területeken, ahol non győzött még .a szövetkezeti mozgalom, de.azokon a területeken is, ahol bár szövetkezetek vannak, élesedett a falusi osztályharc.