MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

- SLK (45 8H* A beszámoló elemeste, hogy az egyik probléma • az volt munkánkban, hogy a létrejött termelőszövetkezeteket esetenként magukra nagy- ,» tuk. Mit eredményezett ez? Azt, hogy ahol a mi ágitációnk gyen- vJ gült, ott az ellenség ezt felhasználta és azonnal fellépett. Módszere jelenleg más, mint a' korábbi időszakban volt, inkább a • háttérből mozgat, ás igy igyekszik olyan-légkört teremteni, amire sajnos mi helytelenül esetenként azt,mondtuk, hogy ez a -parasztság passzivitása. Ez nem sponttanitás és nem passzivitás, Mert, hogy egy-egy községben tömegesen nem dolgoztak, az nem passzivitás, amögött mindig van ós volt mozgató rugó. Nem lehet azt passzivitásnak 'nevezni elvtársak, hogy nőnek a tsz kárára a lopások, a gyújtogatások, - /igaz gyerekek csinálták/ de kinek a felbujáására, mint pl. Szülőkön, vagy amit Szigeti elvtárs mondott. A rendőri szerveknél is vetődtek fel olyan nézetek, hogy aszal, hogy a kulák belépett a tss-*be, vele probléma nem lesz. Hogy ez mennyire nem igy van és egyesekkel probléma van, ezt igazolja, hogy pl. Fock Henrik-kulák 2o kereszt gabonát, Horváth János kulák 17 kereszt ősziárpát lopott, Sándor József kulák tsz'tag ellen pedig izgatásért kellett eljárást inditani. Igaz, hogy a párt javaslatára a termelőszövetkezetekben a parasztság dönt a kulákok sorsáról. De ez nem jelenti az osztályharc^megszűnését. Az ellenforradalom tapasztalatai is azt igazolják, hogy az osztályellenség gyakran meghúzza magát és lesi a kedvező alkalmat a szocializmus elleni támadásra. A tss-ekbe bekerült osztályellenség' ténykedésére maguk a dolgozók is nagyobb figyelmet kell, hogy-fordítsanak* Az igaz.,hogy a bekerült kulákokkal a termelésben együtt kell dol-' gozni, arra" azonban vigyázni kell, - mint 'ahogy ebben a párt is állást foglalt, - hogy vezető funkcióba'egyelőre ne kerüljenek. Egy-két helyen azonban van olyan tsz vezetőség, akinek 3-4 tagját' már most el lehetne hozni. Rendőri munkánk vonalán ezen a területen nem' az a probléma az osztályharc értelmezésénél, Hogy élezzük-e vagy se. Hanem as, hogy egyes esetekben előfordul még, hogy az ugy mondott "kisenberek" kerülnek az igazságszolgáltatás' elé, 'holott az indító ok legtöbb esetben a háttérben mozgó osztályellenség* Ki ezekből levontuk és a jövőben is levonjuk a kovetkzotetést. Muakánkat a pártvezetés politikai .irányelvei kell, hogy irányítsák és ehhez adott nekünk segítséget a politikai Bizottság 1959. június 3o-i határozata, amely intézkedett a rendőrségnél levő IVÍSjSuP alapszervek megerősítéséről. • A Hegyei 31,1 szerveknél pártbizottságokat, .járásokban a 311 szerveinél pedig pártvesetőséget hoztunk létre «4lén függetlenített titkárral. A választások tapass taiatai azt igazolják, • hogy helyesek voltak ezek as intézkedések és a pártszervesetek máris sokat segítenek a rendőri munka megjavításában és megszilárdításában. Ugy látom, hogy azok a célkitűzések, amelyek as elhangzottak alapjánmiiiden területen nagyobb erőfeszítéseket követelnek,. elmondhatom, hogy a rendőrségnél dolgozó kommunisták és pártonkivüliek -is bizakodva tekintenek a VII. pártkongresszus elé és megyénk rendőri állománya alkalmas arra, hogy ezen célkitűzésekből ránk eső feladatokat teljesíteni tudjuk*