MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959

1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79

-rk­mert várakozó állásponton vannak. Már emberi szempontból nézve is a dolgot, akkor járunk el helyesen, ha segitühk az, eggréni parasztnak abban, hogy minél előbb átessen a gyötremmen, a vajú­dáson, amiben most él. Akik közelebb elmek a^parasztokhoz, jobban tudják, mint én, hogy nemsök nyugodt éjszakájájuk, nap­paluk van'most a parasztoknak. Gyötrődnek, tépelődnek, hogyan lesz, mint lesz.. Születik az ug., a szocialista falu, nekünk kommunistáknak mindenek előtt kötelességünk, hogy segítsük elő, hogy ez a születés minél előbb megtörténjen, és minél kevesebb fájdalommal. Felmerül a kérdés úgyis, hogy az előre haladással, nehogy meg­lazuljon a munkás-paraszt szövetség. Ez alapvető kérdés. Ugy kell előre menni, hogy a munkás-paraszt szövetség ne lazuljon, hanem tovább erősödjön. De itt is látni kell, hogy a dolognak 2 oldala van. Szigeti elvtárs sok vonatkozásban erről helyesen beszélt. -Nemcsak olyan vonatkozásban lazulhat a munkás-paraszt szövetség, ha a tsz-el előre megyünk, hanem ugy is. ha nem me­gyünk előre. Mert ez már a termeléssel, az áremeléssel, az á­rakkal, a piaccal nagyon szorosan összefügg. A termést fokozni egyéni gazdaságban.a jelen körülmények között már nem lehet,- erre nem számithatunk. Már pedig a szocializmus építésének, előrehaladásával az életszinvonalat is emelni kell, mert ez egy alapvető kérdés, amiről nem mondhatunk le. Az élet­szinvonalat növelni, viszont anélkül, hogy fokoznánk a termelést, csökkenteni a termelési költségeket - tartósan nem lehet. Es ha megvizsgáljuk a megyét, akkor látjuk,.-hogy áruig az életszín­vonal jelentős mértékben növekedett a felszabadulás előtti álla­pothoz viszonyítva - a munkásoknál, parasztoknál, értelmiségi­eknél és másoknál, ugyanakkor azt látjuk, hogy a mezőgazdasági termelés nem, vagy csak alig növekedett valamit. Az állatállo­mány lényegében most is azon a szinten.van, mint állt lo évvel ezelőtt, illetve a felszabadulás előtt. Ugyanakkor ott van*egy másik tény, hogy a hus fogyasztás lényegesen megnövekedett és még mindig az .a problémánk, hogy a hus készletünk - mivel nem növekedett megfelelően az állatállomány - az igényeket nem tud­juk kellően kielégíteni. Érré persze több példát lehetne felhoz­ni, de nem'akarom ezeket halmozni, csupán érzékeltetni a kérdést A termelés fokozásához, a költségek-csökkentéséhez nagyon szoro­san hozzátartozik, hogy ugy mondjam nélkülözhetetlen feltétele a szervezettség és tervszerűség. Ez azzal a kérdéssel függ össze, hogy nekünk nem elég csak a termelőszövetkezeteket megszervezni, létrehozni - ez az első lépés - de sorrendbe utána a másik jön ­biztositani ott a termelés, a munka megszervezését, a tervszerű gazdálkodást. Ez legalább ol,yan fontos és a sorrendben a máso­diknak következik és semmivel sem kisebb feladat. És ezen a té­ren bizony még enyhén szólva' sok a tennivaló. Erről már szóltak mások is, iíezvál elvtárs is érintette. Az elmúlt vasárnap a Kaposvári városi pártértekezleten én is érintettem, de ugy gon­dolom jobb erről többet beszelni, mint hallgatni, ert attól nem oldódik meg a probléma. Miről van szó? Hogy mi tartósan ugy nem tudunk berendelkezni, nem mehetünk ugy ahogy most van a dolog,' hogy a mezőgasdaságban fél 9, 9 órakor ülnek fel a szekerekre az" emberek és mennek ki a határba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom