MSZMP Somogy Megyei pártértekezletei (XXXV.1.a) 1959
1. ő. e. 1959. október 27-28. (2-162. o.) - 2. A Revíziós Bizottság beszámolója a végzett munkáról. Beszámoló: 73-79
nem Tolnánk kommunisták, a nép vezetői, ha nem mondanánk meg - * nyiltan az embereknek és világosan ezt a dolgot. Olyan módon a mi népgazdaságunk, de -sehol.a világon egy népgazdaság sem bir ki olyant, hfegy fele időre, vagy nagyobb mértekben csökkentsük a munkaidőt és ugyanakkor hatalmas Beruházásokat eszközöljünk, a termelőszövetkezetekben. Hát az a paraszt,.aki- ma vagy tegnap 8 óra után megy ki a mezőre, vagy ledolgozza -ha ledolgozza - a •8 órát, - tegnap amikor még egyéni paraszt volt 1b órát dolgozott, dolgozott az öregszülő, a gyermek és az asszony is. .Ma pedig egyedül, vagy jobbik esetben, ha másodmagával dolgozik. Az elmúlt évhen több mint 5.ooo díj. traktort kapott az ország. Amit ebből Somogymegye kapott, nem éppen kevés. Hogy hogyan ostották el a magyén Délül, ebbe nem akarok beleszólni, de nem erre akarok kitárni, hanem arra, hogy nagy felelősség hárul ránk párt- és állami vezetőkre, kisebb-nagyobbbeosztásban dolgozó emberekre t hogy szervezzük meg ugy a munkát, hogy ezek a gépek maximális munkát nyújtsanak. Drágák ezek a gépék, tehát minden képpen ki kell használni őket. Itt vau a másik kérdés amiről szólni szeretnék, a termelőszövetkezetek munkája, szervezeti élete. Itt a megyében is, ahogy időm futja, szét szoktam nézni. Valahogy,az az érzésem, hogy nem a funfcciorife.ru sok - értek alatta párt- állami' funkcionárusokat sokan vaunak olyanok- akik most nem mernek határozottan nemet mondani, ahol azt kell mondani. Márpedig elvtársak, ha vezetni akarjuk a népet - és akarjuk - mert nincs a párton kivül mág, aki vezesse/ akkor indokolt esetben nemet is kell mondani, Ha ez a nép, az ország érdekében van. Olyan ez, mintha leegyszerüsitem a családi életet. A családon belül is a szülő esetenként nemet mondanak a gyermeknek^ ha nem akarják, hogy rossz útra térjen és aztán baj legyen belőle. Az egyéni parasztokat marasztalni kell azért - és Szigeti elvtárssal egyetértek amit felvetett - hogy most nem vetnek a dolgozó parasztok Kellően - nem lenne helyes. Először azt kell megnézni, mégmagyaráztuk-e nakik kellően, hogy akár lesz szövetkezet, akár nem enhei akar ő is,'más is. Itt él az országban, wszíuzik az •ország gpndjahau, uaj&oan, vaiL^aA jogai, u.e vamj-aA AöicdéSbágta. in. .Nem lehet józan ésszel feltételezni, nogy az egvéni parasztok többségükben ne éreznének magukban felelősséget" ha van aki erre felhivia a figyelmüket. Mi történik, ha most nem vet és beáll a szövetkezetbe, hogyan lesz akkor a jövő nyáron aratás és mi "'esz, ha kevés lese a gabona. Honnan-hogyan lesz kenyér? Ugyanitt tartunk a sertés-hizlalással, a takarmánygabona felvásárlással is. Van úgynevezett készletezés, vagy helyenként sDekuláció is. Ebben az évben európaszerte nagy szárazság volt. Magyarország aboan a szerencsés helyzetben van, hogy más országokhoz viszonyitva igen gól megúszta a dolgot, sikerült ió termest kihozni. Kendkivül nagy a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt. Be tudnánk törni olyan piacokra is, amelyekből az előző időkben kiszorultunk. Ertékesiteni tudnánk feleslegeinket - mert vannak olyanok - ha állami kézben volna. Erről is nyiltan kell beszélni a parasztokkal. Januárban ők jelentkezni fognak a piacon a hizott sertéssel, hogy vegyük,meg, állitom, hogy jelentkeznek akkor is, ha most nem szerződnek. De -ezzel megzavarják a népgazdaság tervszerű, egészséges menetét.
