Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)

Az iratok

A kikötő épületeinek villamosításával kapcsolatos ügyek 1890-1892 között indultak el. Két évtized kellett a teljes villamosításhoz. A kikötői világítását fényképek is megőrizték az utókor számára. 1908-ban születtek meg a város villamosításának tervei.

Ha már a közműveknél tartunk, találtunk kellő mellékletekkel ellátott iratokat a városi távbeszélő hálózat terveiről, a fiumei szennyvízcsatornák lefedéséről és a szennyvíz tengerbe történő vezetéséről. Szintén a közegészség körébe tartoznak az illemhelyek, ezek kikötői elhelyezésével is gyakran foglalkozott a Hatóság.

Mivel a tenger nemcsak a kereskedelemnek, a gazdasági élet fejlődésének lehet kiváló terepe, hanem kikapcsolódásnak, a fürdőzésnek, természetesen a Hatóság foglalkozott strandok létesítésével is. A Fiumei MÁV Altiszti Kör fürdőt kívánt építeni. Ugyanezt tervezte MÁV helyi osztálymérnöksége saját dolgozóinak. A városi fürdő terve 1912-ben született meg. Mindegyik elgondolásnak megmaradtak a terv- és helyszínrajzai is.

Ha pedig valaki a világítótornyok építésére, esedeg a kikötőoszlopok elhelyezésére, készítőjére kíváncsi, ennek kútfőit, sőt tervrajzait is kézbe veheti. És még lehetne sorolni, mi mindenről, a kikötőről, a városról, az itt zajlott mindennapokról kaphatunk merőben új információkat a Tengerészeti Hatóság irataiból.

Természetesen a Magyar—Horvát Királyi Tengerészeti Hatóság irategyüttese messze nemcsak a kikötő és környezete építése, építészete emlékeit hagyta ránk. Jelentős mennyiségű információt nyerhetünk e kikötőn keresztül lebonyolított kereskedelemről, az itt megfordult áruk fajtáiról, a kereskedelemi hajók mozgásáról. Olvashatunk hajótársaságokról, ezek járatairól, áru- és hajóforgalmáról, járataik állami segélyezéséről. Az egyes hajó történetére nézve is akadnak, s nem is kevés, források. Konkrét hajók „életútja” is megrajzolható (beszerzésük, lajstromozásuk, javításuk, eladásuk stb.). Hajószerencsétlenségek leírása is gyakorta előfordul az iratok között.

A gazdaságtörténészeknek ajánlanánk csemegének Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara jelentéseinek megmaradt példányait. A biztosítástörténettel foglakozó szakemberek is nagy sikerrel kutathatnak e fond csomóiban.

Mivel a M. Kir. Tengerészeti Akadémia is a Tengerészeti Hatósághoz tartozott, e tanintézet ügyeiről úgyszintén bőven találunk anyagot. A tengerészek képzésével foglalkozó Nautica e dobozokban található iratai gazdagok a szakoktatás-történeti adatokban.

Szeretnénk felhívni a közegészségügy történetével foglalkozó szakemberek figyelmét a fiumei (Rijeka) kikötő egykori részét képező martinschizzai vesztegzár intézetre! Az intézmény építése, karbantartása, építészeti átalakítása, valamint berendezése mind-mind jól nyomon követhető az iratokból. Szinte minden esztendőből megmaradtak azok az osztrák-magyar konzuli jelentések, amelyek a világ különböző pontjain fellépett fertőző megbetegedésekről, járványokról tudósították a fiumei kikötő egészségügyi hatóságait.

24