Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)

Szervezete

végrehajtott irattár rendezésekor még utalás sem történt az iratok otdétéről, feltesz- szük, ezt az anyagot a minisztérium átvette.38

1872-ben javasolták, hogy szűnjön meg a martinschizzai kórház önállósága, és alakuljon át vesztegzár-intézetté. Ez az intézmény is a Tengerészeti Hatóság felügyelete alá került.39 A Hatóság alá rendelték a révhivatalokat is: a fiumeit (Rijeka) a ponsali kirendeltséggel, a buccarit (Bakar), a portoreit (Kraljevica), a selci (Selce) a növi (Növi Vinodolski) és cirkvenicai (Crikvenica) révkirendeltségekkel, a zenggi (Senj) a szentgyörgyi (Sveti Juraj) kirendeltséggel, a carlopagói (Karlobag) a jablanaci és a stinicai révkirendeltségekkel. Miután egy évtized alatt jelentősen nőtt a fiumei (Rijeka) kikötő forgalma, emelni kellett a létszámot is. 1881-ben a teljes horvát-ma- gyar tengerparton 26 révkalauz dolgozott, ebből 15-en a városban.40 Bár ők éjjelnappali szolgálatban dolgoztak, e a létszám kevés volt, mert a kikötő területén hat ponton is állandó és folyamatos szolgálatot kellett adniuk.41 A fiumei révhivatalt a révkapitány irányította, vezetése alatt dolgoztak a révalkapitányok, a révbiztosok, a révgyakornokok, a gépészek, az orvosok, a hajóköböző, a kalauzfőnökök és a kalauzok. A többi révhivataloknál kisebb volt a személyzet, s a zenggi révhivatal kivételével, amely szintén egy révkapitány vezetése alatt állt, a többieket egy-egy vezető irányította révbiztosi rangban.42 1894-ben 21-en dolgoztak a Tengerészeti Hatóságnál, nem számítva a révhivatalok személyzetét.43 Ez a létszám az 1913-ig terjedő időszakban 25-36 fő között mozgott. Mellettük általában hét tengerészeti akadémiai tanár és 3 iskolai kisegítő is szerepelt a hivatal állománytáblájában.44

Batthyány Tivadar kormányzó 1898 júniusában - báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszternek — írott levele szerint a tengerészeti igazgatás hatékonysága csak úgy növelhető, ha ehhez minden eszköz a rendelkezésére állna. Már pedig nem ezt szolgálta, szerinte, Baross Gábor, a tengerhajózási főfelügyelőkről szóló 33 261/1891. (XII. 14.) miniszteri utasítása. E tisztségviselők a Tengerészeti Hatóság függetlenül gyakorolták ellenőrző tevékenységüket. Ez pedig indokolatlanul meghosszabbította — az egyeztetések és információk beszerzése miatt — a fontos döntések folyamatát. Ezért kérte a minisztertől a főfelügyelet visszahelyezést Fiúméba és jogainak visszaadását a Hatóságnak. A tárca vezetője által 8950/1892. (II. 7.) számon kibocsátott Szolgálati utasításban ez megtörtént. 45

38 DAR TH 1-XIII-1890.

39 DAR TH ált. 891-XII-1872.

40 Megjegyzendő: a rivális Triesztben ekkor 60 volt a számuk.

41 DARTH ált. 2447-XIII-1881.

42 A Pallas nagy lexikona 16. köt. Bp., 1897. Pallas Rt. 82. p.

43 DARTH ált. 1329-XII-1894.

44 DAR TH ein. 1889-1-8., 47/1913., 152-III-1915., ált. 33-XIII-1900., 2368-XIII-1905., 104-XIII-1909.; Fiumei és Magyar- Horvát Tengerparti Kormányzóság elnöki iratai 211/1910., általános iratai 208/1908.

45 DARTH ein. 15-1-1898.; ált. 9-II-1892.

14