Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratai 1870-1918 (Kaposvár-Rijeka, 2011)

A kikötő és a város

Az 1884. évi XI. törvénycikkben döntött úgy az országgyűlés, hogy új épületet emeltet a Tengerészeti Hatóság végleges elhelyezése érdekében a kincstári tulajdonban álló Sanita rakparton, ahol az 1. számú raktár állt az idő tájt. Egy 137 500 forintos 35 és fél éves futamidejű kölcsönből kívánták fedezni a beruházást. Két évvel később 52 000 Ft póthitelt szavazott meg a parlament.46 Szintén a kikötő területén állt a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság első épülete, amelyet 1886-ban emeltek. A hivatal mellett a királyi révkapitányság s a kereskedelmi tengerészeti akadémia nyert elhelyezést itt. A kiváló, olasz nyelvű főiskolában képezték a kereskedelmi hajózás tengerésztisztjeit, évenként mintegy 30—35 növendéket. Az akadémia új épülete 1903-ban készült el. Ugyanebben az épületben volt egy tengerészeti múzeum is, amely Fiume legérdekesebb látnivalói közé tartozott.47

A Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság szakkönyvtára az 1890-es évek vége felé kb. 5000 kötetet őrzött. 1600 kötet foglalkozott a tengerészettel és mérnöki tudományokkal, 400 pedig természettudománnyal. A korábban elhanyagoltnak mondott könyvállományt 1880-as évek második felében rendbe tették és ellátták katalógussal.48

A kikötő és a város

A kereskedelmi kikötő építését már 1766-ban tervezték. Bár a partot elkezdték feltölteni, a hajók továbbra is a Fiumara folyó torkolatát használták ekkor még. István nádor fogott hozzá 1847-ben a kikötőépítéséhez. Mivel a munkálatok lassan folytak, mindössze egy 33 m széles és 500 m hosszú vízfelület állt a hajók rendelkezésére 1868-ban. Az Adamich móló, a Mária Terézia móló, egy rakpart és az ún. Lido határolta ekkor ezt a területet.

Az 1848 után rohamosan bővülő magyarországi vasúthálózat 1860-tól nyert összekötetést Trieszttel. Ezzel egyrészt szorosabb kapcsolódott a birodalmi vasútrendszerhez, másrészt - ebből fakadóan — Ausztriában maradt a szállításból eredő közveden haszon. A refomkor gazdasági fejlődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy korszak meghatározó magyar liberális politikusai — képviselve a Bécstől független nemzetgazdaság gondolatát - meggyőzzék 1844-ben a Buda-Fiume vasútvonal megépítésének szükségességéről az országgyűlést.49 Mivel Bécs érdekeinek ez nem felelt meg, jó néhány évet késett a Horvátországon keresztül Fiúméig (Rijeka) ve46 www.1000ev.hu

: 1886. III. te.

47 Horváth József: A M. Kir. Állami Tengerészeti Akadémia története. Róna, 1999. HA-JÓS Bt. 49. p.; O-MM.

48 DAR TH ált. 5163-XIII-1890.

49 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. 3. átd. kiad. Szerk. Honvári János. Bp., 1998. Aula K.230-231. p.

15