Somogy megye a II. világháborúban (Kaposvár, 1993)

Bősze Sándor: Adatok a háborús hátország történetéhez -Somogy 1941-1945-

lélekkel, de fegyelmezetten fogadta a német csapatokat, melyek eredménye az lett, hogy a Kormányzó Úr és Imrédy Béla tárgyalásaiból kifolyólag elindult alkotmányos úton egy határozott jobboldali élet Magyarországon. Imrédy Béla azért nem lett kormányelnök, mert a német körök és a Kormányzó Úr között deákferenci (sic!) szerepet vállalt és a magyar alkotmányos élet előírja, hogy a kormányelnök a parlament többségi pártjából kerülhet ki, - már pedig a Magyar Megújulás Pártjának ma sincs parlamenti többsége - és ezért lépett be Sztójay Döme a Magyar Élet Pártjába..."

182 A MÉP tisztségviselői által figyelemmel kísért másik két politikai csoport szintén elkezdte kiépíteni a maga megyei szervezeti hálózatát. A kisgazdapárti vezetés alatt álló, és egyben a Belügyminisztérium támogatását is bíró magyar Parasztszövetség 1941. szeptember 28-án alakult meg. A szövetség egyik célja az volt, hogy semlegesítse a nyilasmozgalmat.

183 Helyi csoportjaikat a megye több településén sikerült létrehozniuk. A nemzeti szocialisták és a hungaristák pártjainak 1939-es betiltása után megalakult Hubay Kálmánféle Nyilaskeresztes Pártot is folyamatosan figyelték. A nyilasok is azonnal megkezdték a szervezőmunkákat, igaz nem sok sikerrel, mert a megyei közigazgatás alsóbb és felsőbb szintű vezetői is határozottan felléptek ellenük, ezenkívül nem is voltak túlzottan népszerűek.

18

' A nyilasok és a Pálffy-féle nemzetiszocialisták hivatalos megítélése a Sztójaykormány alatt sem változott, sőt a kormánypárt és a nácik között ellenségeskedés alakult ki.

185 A Sztójay-kormány intézkedései közé tartozott a SZDP, a polgári liberális pártok, valamint egyesületeik és újságjaik betiltása is.

186 E rendelkezésekkel egyidőben korlátozták a politikai rendezvényeket. A megyében a nyilasok ellen erre hivatkozva léptek fel.

18 A megye közrendészeti állapotai is sokat árulkodtak az itteni politikai viszonyokról. Az egzisztenciális gondok növekedését jelezte a különféle tulajdon elleni bűntettek és szabálysértések száma. A háborús közellátási problémák, elsősorban a hiányok velejárójaként nőtt az árdrágítások gyakorisága, mely csúcsát 1943-ban érte el.

188 Mutatva az akkori közállapotokat és némileg a mentalitást is, megszaporodtak a feljelentések, különösen ezek névtelen formái. Ezt főleg az 1944-es évre lehet jellemzőnek tartani. A háború éveiben a feljelentők gyakran támadták a községi és körjegyzőket. Ha az esetek többségében nyilvánvalé)an személyes ellentéten alapuló okok mellett a politikai motivációkat keressük, és a leggyakoribb „zsidóbarát", „angolbarát" vagy egyszerűen „bolsevista" kitételekből indulunk ki, akkor ezeket a következetesen visszaszorított nyilasérzelmű személyek körében találjuk meg.

189 A gettósítások és a deportálások idején pedig azon jóérzésű emberek ellen nőtt meg a feljelentések száma, akik az elhurcolás elől menekülő zsidó értéktárgyakat próbálták megőrizni a hazatérésben bízó polgártársaik számára. Amúgy a feljelentésre mindig volt ürügy, már a nyilas közigazgatás alatt kerestek például - „szé)beli adatközlésre" fegyvereket a hetesi Somssich-, ill. a hencsei Márffy-birtokokon.

190 Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter három nappal a Szovjetunió elleni hadba lépés után egy szigorúan bizalmas körrendeletben utasította az ország valamennyi alispánját és rendőrfőkapitányát,

191 hogy azok az ország belső rendjét és a termelés zavartalanságát feltétlenül biztosítsák. A kémkedés, a szabotázs és a különféle felforgató tevékenység ellen ezért minden rendelkezésre álló eszköz használatát megengedte. A rendelet a szabadlábon lévő kommunistagyanús egyének internálását is előírta. Ezzel azonban a hatóságok leginkább a német megszállás után éltek.

192 1944 tavaszától, különösen a Dráva menti járásokba megemelték a csendőrség létszámát,

193 és a szervezet egyúttal szélesebb fegyverhasználati jogokat is kapott.

194 Júliusban pedig az alispán rendeletére fokozni kezdték az idegen-ellenőrzést. A kaposvári rendőrkapitány által készített bűnügyi statisztikák a 38-44 ismétlődő bűncselekménynem közül minden alkalommal kimutatták a „nemzetgyalázás"-t, a „társadalmi rend elleni izgatás"-t, és az „ország külpolitikai érdekének veszélyeztetése vétségé"-t. Gyakran ezekkel az okokkal indítottak bűnvádi eljárást a zsidé)k és a német nemzetiségűek